A jó dinnye titka - nem csak Lőrinc napjáig finom

Fejér megye - Sokan a népi hagyományra esküsznek: Lőrinc belepisil a görögdinnyébe, augusztus közepe után már nem lehet jó dinnyét kapni. Ám ez ma már nem egészen igaz.

Lovász Lilla

A lédús zöldséget nem lehet túladagolni, ráadásul számos olyan tulajdonsága ismeretes, amelyek az egészségünknek is jót tesznek.

Bár hihetetlennek hangzik, a görögdinnye a kutatások szerint eredetileg Afrika déli részéről származik, a kontinens egyes területein ma is vadon nő. Mintegy négy-ötezer évvel ezelőtt az egyiptomiak már fogyasztották; ezt a hieroglifákon megörökített ábrák tanúsítják. Európába azonban viszonylag későn, a 13. században érkezett.

A görögdinnye jótékony hatásai közül a legtöbben talán vesetisztító tulajdonságát ismerik, ami kimagasló, 90-95 százalékos víztartalmának köszönhető. Emellett sok A- és C-vitamint, valamint B1-, B2-, B6-vitaminokat, illetve niacint, folsavat, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort és káliumot is tartalmaz. Mindezzel hozzájárul a haj szépségéhez, a vérképzéshez, az agy- és idegsejtek működéséhez, sőt, egyes tudósok szerint segít a rák megelőzésében. Kalóriatartalma csekély, tíz dekában mindössze 25-30 kcal található. Fehérjében, zsírban szegény, tehát diétás ételnek is kiváló, ugyanakkor cukortartalma elég magas. Ráadásul ez könnyen felszívódik, hirtelen megemeli a vércukorszintet, így a cukorbetegeket óvatos fogyasztásra intik.

A legtöbben csak úgy, magában fogyasztják a görögdinnyét, ám egy kis fantáziával sokféleképpen fel lehet használni: salátába, koktélba, süteménybe, sőt, az apróbbját savanyítani is szokták, télire eltéve.

Fogyasztás előtt azonban az óriást mindenképpen meg kell mosni, bő vízzel, sőt, akár mosogatószerrel. Ha nem is tűnik piszkosnak a dinnye, a héjon számtalan kórokozó telepedhet meg, s ezek felvágáskor a késsel annak belsejébe kerülnek, amitől akár egy kellemetlen bélrendszeri betegséget kaphat el bárki.

Melyiket vegyem?

Hazánkban igen kedvezőek az éghajlati feltételek a görögdinnye termesztésére, nem csoda, ha a magyar dinnye minősége kiváló, tudjuk meg Vincz József kertészmérnöktől, aki a vásárlóknak is szolgál jó tanácsokkal.

A legjobb dinnyék a Heves megyei Csány környékén teremnek, de a cecei is mézédes: ezeket a termelőket keressük! A sötét példányok a legérettebbek, de az is fontos, hogy egyik oldalukon legyen egy sárga folt, ez jelzi ugyanis, hogy nem forgatták, ezzel gyorsítva az érési folyamatot. Az érett dinnyét megütögetve kongó, ha viszont túlérett, puffogó hangot hallunk. A legbiztosabb jele annak, hogy finom lesz, amit megvásárolunk, a héj szilvához hasonlatos hamvassága.