Helységnév rovásírással

Veszprém felől Székesfehérvárra beérve láthatja a szemfüles autós azt a rovásírásos helységnévtáblát, amelyet augusztus 20-án avatott a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A székely-magyar rovásírással készült tábla egy abból a hétből, amelyet a megye többi településén is ezen a napon avattak fel.

Látható Hantoson, Soponyán, Nagylókon, Dunaújvárosban, Ercsiben és Polgárdin is ezzel az írásmóddal feltüntetett helységnévtábla, de hamarosan Székesfehérvár több területén is jelzik majd rovásírással a városrészeket - árulta el Mező Balázs, a Jobbik városi elnöke. Az eseményen Árgyelán János megyei elnök és Szegedi Csanád, a Jobbik európai parlamenti képviselője is részt vett.

Árgyelán beszédében kifejtette: a rovásírás a magyar kultúra gyöngyszeme, amelyet nem szabad hagyni elveszni, s a cél az, hogy a mindennapok részévé tegyék ezt az ősi írásmódot. Szegedi Csanád azt reméli, néhány éven belül Magyarország 70-75 százalékába eljuttatják a rovásírásos táblákat, s innentől már csak egy ugrás lesz megjeleníteni azt az oktatásban, a mindennapokban.

- A 21. század nemzeti ébredése ez, amikor vissza kell térnünk ősi gyökereinkhez is – hangsúlyozta a képviselő. Sipos László, a Rovásírás Alapítvány elnöke pedig elmondta: ezen a napon összesen 14 településen van helységnévtábla avatás, de az, hogy Fejérben egyszerre hét helyen, egyedülálló.