Kampányszámla, egyfordulós választás - variációk az átláthatóságra

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke  szerint megteremtődtek a szakmai és politikai feltételek ahhoz, hogy ez a fontos kérdés egy  átgondolt kétharmados törvény megalkotásával rendeződjön.  Horváth Balázs, az ÁSZ felügyeleti vezetője kifejtette, hogy ellenőrzéseik szerint a pártok törvény által előírt éves pénzügyi beszámolója nem biztosítja a gazdálkodás átláthatóságát, összehasonlíthatóságát és értékelhetőségét, mivel a párttörvény előírása nincs figyelemmel a számviteli törvény egységes követelményére. A választás finanszírozása  nem különül el a pártok gazdálkodásától, hiányoznak a zártság, azonosíthatóság garanciái,  nincs előírás a források, felhasználások közlésére. Általánosan használt kiskapu, hogy a pártok a kijelölt határidőre  - megfelelő szankció hiányában -  nem teszik közzé beszámolóikat, s ezek a beszámolók (egy-két párt kivételével)  nem valósak, így aztán nem is megbízhatóak. 

 Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az ÁSZ javasolja a  valós alapokra épülő  pártbeszámolás jogszabályi hátterének kialakítását, az ellenőrzés szélesítését,  a visszatartó erejű szankciórendszer kialakítását. Az éves beszámolási kötelezettséget fél évvel elmulasztó pártokat az ügyészség megszüntethetné.  A javaslatok között  hangsúlyt kapott a minden  információt tartalmazó  kampányszámla bevezetése.
  Bienerth Gusztáv, a Nézőpont Intézet Alapítvány Kuratórium elnökének  álláspontja  szerint Magyarországon az állam szerepére és súlyára tekintettel nem lenne jó döntés, ha a pártokat közvetlenül támogathatnák az üzleti szféra résztvevői. Ez igen káros, sőt veszélyes lenne a magyar demokráciára, mert ezzel közvetlen politikai befolyást tudnának szerezni a cégek, ezért az állami támogatásnak kell  elsődlegesnek lennie. Javaslatait összegezve leírható,  hogy kiemelt fontosságú a pártok pénzforgalmi ellenőrzésének feladata, továbbá megfontolandó egy,  a civil szféra által ellenőrzött kampányszámla bevezetése. A hatvan  napnál rövidebbre szabott  kampányidőszak, valamint az egyfordulós választás bevezetését  a kampányköltségek csökkentésének egyik kézenfekvő, lehetséges módszereként  említette.

 Földes Ádám,  a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója megállapította:   a pártok bevételi forrásai háromféle, azaz legális, illegális és tiltott formát ölthetnek. A legális források tükrözik a pártok és a párton belüli csoportok erőviszonyait, a másik két forrás pedig melegágya a korrupciónak, és igen nagy károkat okoz. A tiltott bevételek közé sorolhatóak a más államokból érkező, vagy be nem jelentett támogatások, amelyekkel cégek lobbiznak. Ezek elfogadása esetén jogosan merül fel a kérdés: az ilyen támogatást elfogadó képviselő végső soron kit képvisel a törvényhozásban? Az illegális támogatásoknál a képviselők nem csak pártjuk számára, hanem saját céljaik érdekében is elfogadhatnak pénzt. Ezek színtiszta korrupciós esetek, és leggyakrabban a közbeszerzéseknél, az (ön)kormányzati vagyonkezelésnél, hatósági ellenőrzésekkel és engedélyekkel kapcsolatos zsarolások formájában, vagy éppen felszámolás alatt lévő cégek vagyonának átjátszásával fordulnak elő - ilyen esetekben akár felmerülhet a szervezett bűnözéssel való kapcsolat is.

 Fodor István, az egykori   Bölcsek tanácsának tagja kifejtette: aránytévesztés azt hinni,  hogy a pártfinanszírozás anomáliáinak megszüntetése a  korrupció elleni harc legnagyobb eredménye, hiszen ebben a körben 3-6 milliárd forintról van szó, a közbeszerzések körül azonban több száz milliárd forintos korrupciós összeg forog. Morálisan   persze  igen nagy hatása lehet, de gazdaságilag kisebb a jelentősége.
Végül egy súlyos, sokatmondó  adat: a parlamentbe legutóbb bejutott pártok a választásra  a hivatalosan felhasználható összeg sokszorosát, cirka három-négyszeresét, összesen legalább 3260 millió forintot használtak fel,  és ez így lehetett  korábban is.

Így látják a legnagyobb pártok képviselői

-  A rend és a tisztesség pártja vagyunk, s ha ez érvényesül a kampány- és  pártpénzek területén, elégedettek leszünk. Amit  költöttünk, az ellenőrizhető. Kevesebb  pénzünk volt a kampányra, mint vetélytársainknak, de azt a keveset  hatékonyan költöttük el. Ezt tervezzük a jövőben  is - mondta Árgyelán János (Jobbik).

- A legfontosabb a kampányidőszak  lerövidítése, így  jelentősen csökken az az időszak, amíg van értelme a kampánynak. Másrészt az államtól e  célra kapott pénz összegének csökkentése is elengedhetetlen, az ellenőrzésben pedig a kampányszámla tehet jó szolgálatot - fejtette ki Cser-Palkovics András (Fidesz).

-  Már a Gyurcsány-kormány idején benyújtottunk egy törvényjavaslatot a pártfinanszírozásról, ám a Fidesz nem fogadta el.  Mi érdekeltek vagyunk, hogy a finanszírozás átlátható legyen. Persze annyi pénz szükséges, amely valóban fedezi a kampányt - állítja Horváth András, az MSZP megyei elnöke.