Legyél te is Monty Cantsin!

Az Új Magyar Képtárban ugyanis kedden volt alkalmunk megismerni a készülő kiállítást és a Torontóban élő  Istvan Kantor média- és performansz művészt, neoista popsztárt, filmest, forradalmárt. Az alkotó tárlatvezetést tartott az újságíróknak, bemutatva magát és a kiállítást - ami provokatív, játékos és szemtelen, tele van iróniával  és kiválóan alkalmas  polgárpukkasztásra (is).  A rendhagyó tárlat  két helyszínen tekinthető majd meg: az Új Magyar Képtárban főként talált tárgyakból készült  installációkat láthat a közönség, míg az alkotó videomunkáit  a múzeum Országzászló téri épületében mutatják be.

A tárlat rendezője, Izinger Katalin művészettörténész elmondta: a múzeum figyelemmel kíséri azoknak az alkotóknak a tevékenységét, akik Magyarországról külföldre emigráltak. Példa volt erre a legendás Baksa Soós János,  azaz Január herceg kiállítása is. Ebbe a sorozatba tartozik Istvan Kantor bemutatása: az alkotó 1976-ban hagyta el az országot és külföldön vált  híressé, sőt, bizonyos akciói révén hírhedtté...
Kántor a 90-es évek végén letétbe helyezett  a fehérvári múzeumban néhány tárgyat, művet: most részben ezeket láthatjuk, de  Torontóból is hozott magával új munkákat, egyik-másik reflektál  a mai magyar társadalomban tapasztalható jelenségekre is.

A neoista művészt sokáig  Monty Cantsin néven ismerték. Kantor erről is beszélt:
- Minden azzal kezdődött, hogy a '70-es évek végén megismerkedtem az amerikai David Zackkal, aki Budapesten, a  Fiatal Művészek Klubjában állította ki a munkáit. A művészete nagy hatással volt rám: ő  a mail art néven ismertté vált  kapcsolatművészettel foglalkozott. Ennek lényege,  hogy a művészek a  posta szolgáltatásait, kellékeit használják a művészi üzenetek közvetítésére.  Ez engem annyira érdekelt, hogy hatására el is hagytam az országot... - mondta bevezetőül, majd arról beszélt, hogy Torontóba érve kezdett el dolgozni a Monty Cantsin projecten. A kiindulópontja: mindenki felveheti egy popsztár identitását. Ha Monty Cantsin akarsz lenni nevezd  magad Monty Cantsinnek! (A nevet David Zack találta ki Kantornak.) Istvan Kantor pedig elhatározta: a Monty Cantsin nevet  a mail art segítségével  elterjeszti a világon. Sokan kezdték a nevet használni, de Kantornak ez nem volt elég egy mozgalom kialakításához. Létrehozta hát a neoizmust. Azt hirdette: nevezd magad Monty Cantsinnek  és csinálj mindent  a neoizmus jegyében! Persze, amikor a  neoizmus megszületett, nem volt más, csak egy szó, ám lassacskán kialakult a mögöttes tartalma... A neoizmus jegyében különböző akciók, festmények, performance-ok, video- és hangmunkák születtek. Istvan Kantor elindítója volt a vérkampánynak is: múzeumoknak ajándékozta vérfestményeit: azaz a múzeumi darabok közé vérrel festett munkákat. A nem kívánt ajándékozás miatt börtönbe is került, perbe fogták...

A neoizmusnak kialakultak a jelképei is: a neoizmusban  mindig hat óra van. (Kantor a karjára tetováltatta  a hatot mutató karórát.) Ez nem azt jelenti, hogy megállt az idő, hanem azt: ma nem foglalkozhatunk a lineáris időszámítással, hiszen - ahogy az internet világában tapasztaljuk - minden egyszerre történik, múlt, jelen, jövő összekapcsolódik. A neoista szimbólum az operálandó terület jelölésére használt X: rámutat valaminek a központjára.  A harmadik jel  az ezüst fogsor, amit Kantor kobalt-króm ötvözetből  csináltatott. "Kibernetikus művészettel is foglalkozom - mondta -  ezért ez a fogsor kifejez engem. Úgy érzem magam, mintha én is mechanikus lény volnék..."