2011.09.12. 16:16
Móri bankrablás - Felmentették a vád szerint Kaisernek alibit igazoló családot
Első fokon felmentette hétfőn a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt a családot, amelynek tagjait az ügyészség azzal vádolta, hogy hamisan tanúskodtak, amikor Kaiser Edének alibit igazoltak a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás idejére.
A 2002. május 9-én Móron elkövetett véres bankrablás kilenc halálos áldozatot követelt. A rendőrség hosszas nyomozás után őriztbe vett két férfit, Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. Az ügy hosszas nyomozás után jutott el a tárgyalási szakaszba, ahol a bíróság több tárgyalási napon igyekezett megbizonyosodni arról, hogy a két vádlott ott volt-e Móron azon a szörnyű napon. A tanúmeghallgatások során Kaiser Ede barátnője, a lány szülei és egy Pesten dolgozó hölgyismrős, egy varrónő is a tanúk padjára került. Mindnyájan azt vallották, hogy május 9-én Kaiser a fővárosban volt. A bíróság álláspontja szerint a család tagjainak nem volt indítékuk, hogy hamisan tanúskodjanak Kaiser Ede érdekében, ezért bűncselekmény elkövetésének hiányában mentette őket fel. Az eljáró bíró kifejtette: a vádlottak - annak ellenére, hogy vallomásukat többször pontosították - mindvégig azt állították, hogy látták Kaiser Edét Budapesten, azaz a bankrablás időpontjában nem volt Móron.
A család ügyészség által vitatott vallomása szerint a most 26 éves nő a móri bankrablás napján, még szakiskolai tanulóként nem ment iskolába, hanem akkori barátjával, Kaiser Edével a család csepeli otthonában volt. A szülők vidéki horgászatból tértek haza a déli órákban, amikor találkoztak Kaiser Edével és lányukkal. Azt mondták, még össze is veszett apa és lánya, mert Kaiser Ede a nagyszobában evett - a bíróságon az is elhangzott, hogy aznap krumplis tészta volt az ebéd -, ahol a család nem szokott. A lány vallomása szerint ezután Kaiser Edével egy pesti varrodába mentek, ezt igazolta vallomásával a varrónő is. Onnan Zuglóba, majd ismét Csepelre autózott a pár. Mindez a móri bankrablás idején történt a vallomásuk szerint.
A perben Kaiser Ede volt barátnőjét, szüleit és egy varrónőt azért vádolta meg az ügyészség, mert a vádhatóság szerint hamis vallomást tettek, amikor azt állították, hogy Kaiser Ede 2002. május 9-én különböző budapesti helyszíneken volt a mészárlás időpontjában. Az ügyészség szerint Kaiser Ede valójában nem járt azokban az időpontokban azokon a helyszíneken, amelyeket a vádlottak a móri ügy nyomozása során tett vallomásukban állítottak. Miután Kaiser Edét jogerősen felmentették a móri vádpont alól, az ügyészség képviselője a családdal szemben módosította a vádat azzal, hogy Kaiser Ede a kérdéses időpontban nem Móron, hanem ismeretlen helyen tartózkodott.
A vádlottak a bírósági eljárás során végig azt állították: ők nem tanúskodtak hamisan, nem igazoltak alibit Kaiser Edének, az igazat mondták a rendőröknek, és korábbi állításaikat fenntartották.
A bíró az indoklásban kifejtette: az ügy mind Kaiser Ede volt barátnőjének, mind családjának hátrányokat okozott. A volt barátnőt korábbi iskolájából és munkahelyekről is elküldték a neve, pontosabban az ügy miatt.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezést nyújtott be a vádlottak bűnösségének megállapításáért.
A móri bankrablás valódi tettesei közül az egyik, Nagy László börtöncellájában lett öngyilkos. A másik bankrabló, Weiszdorn Róbert egyedül állt a bíróság előtt, hogy elmondja, miként tervelték ki a bankrablást; hogy kis híján fennakadtak a rendőrségi kordonon. A fiatalember jogerősen letöltendő életfogytiglani büntetést kapott.
