Nem tábornok lett belőle

- Elhatározott cél volt, hogy katonaként éli le az életét?

- Igen. Ez volt a célom. Azután három évtizedes, viszonylag eredményes katonai pályafutás után ezredesként nyugdíjaztak. Még 1971-ben kezdtem a katonai főiskolát, majd 1975-től Székesfehérváron a tiszti pályafutásomat. Egypár, Szolnokon eltöltött év és külföldi tanulmány után ismét Fehérvárra kerültem vissza, és itt fejeztem be, mint a szárazföldi haderő légvédelmi és repülőfőnöke.

- Hogyan sikerült a váltás, hogy a megyei védelmi titkárság élére került?

- A vezérkari tanfolyamra jártam, azt Zrínyi-díjjal végeztem el 2000-ben. Azután kiderült, hogy nincs állásom, nyugdíjaznak. Az akadémiai záróünnepségre meghívták az akkori megyei elnököt, aki, amikor megtudta, hogy nincs állásom, felajánlotta, hogy jöjjek ide dolgozni.

- Most a védelmi titkárság vezetője. Az átlagember nem nagyon tudja, hogy mi is az önök feladata...

- A barátaimnak azt szoktam mondani, hogy a mi dolgunk minden, ami eltér a normálistól. A feladatainkat az alkotmány minősített esetei határozzák meg, a veszélyhelyzettől a rendkívüli állapotig, a háborús helyzetig. A jogszabályok szerint minősített esetben a megyei közgyűlés elnöke, januártól a kormánymegbízott vezeti a megyei védelmi bizottságot, és egy személyben hoz döntéseket a veszélyhelyzet elhárítására, rendeletben szabályozhatja a mindennapi tevékenységet.

- Ezt még el tudjuk képzelni. Világos, hogy a védelmi bizottságot vezető személy mögé kell egy szervezet, egy profi csapat. De mi van békeidőben, a hétköznapokon?

- Sajnos bármikor lehet váratlan helyzet, amit kezelni kell. Legyen ez egy árvíz, különösen nehéz hóhelyzet, vagy az egy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa. Ilyenkor intézkedni kell. Úgy nehéz lenne, ha nincs felkészült csapat, nincs eszköz, terv, hogy mihez nyúljunk. Rendelkeznünk kell tervekkel, hogy veszélyhelyzet esetén intézkedni lehessen. Nem készülünk rá, de lehet háborús helyzet is. A megye területén mindig biztosítani kell a lakosság mindenkori alapvető élelmiszer-ellátását, a mindennapi élet szervezését.

- Vagyis áttekintés kell a megyében rendelkezésre álló erőforrásokról.

- Igen. Ez a dolgunk a mindennapok során. Hatalmas mennyiségű adat halmozódik fel nálunk, amit kezelni kell, mégpedig átláthatóan. Kapcsolatot kell tartani a polgármesterekkel, jegyzőkkel, a közigazgatás minden szintjével, a különböző szervezetekkel. Nem csak azt kell tudnunk, hogy egy veszélyhelyzet közelében hol van munkagép, hanem azt is, hogy hol kell leállítani a forgalmat, milyen eszközöket tudunk bevetni. Tudnunk kell megszervezni a betegszállítást, az élelmiszer-ellátást.

- Fejér megye nem a nagy katasztrófáiról híresült el...

- Azért volt is. Például a 2006-os árvíz, a 2010-es év belvizes történései, minden évben a hóhelyzet. Volt olyan év, hogy három nap alatt tudtuk az összes utat felszabadítani. Közben intézkedni kellett például arról is, hogy az egyik helyen a naposcsibék takarmányhoz jussanak. A hó miatt egyébként 2006-ban és 2010-ben is volt veszélyhelyzet kihirdetve. 2006-ban a Duna mentén volt veszélyes a helyzet, de a belvizek tekintetében is. De arra talán még mindenki emlékszik, hogy tavaly a belvíz miatt még Székesfehérvár környékén is jelentős gondok voltak, aggódtunk a víztározókért.

- Milyen jogosítványai vannak a védelmi bizottságnak?

- A veszélyhelyzet kezelésére az elnöknek vannak jogosítványai, s nekünk, a titkárságnak az ő döntéseit kell előkészítenünk, illetve végrehajtanunk. Az elnök rendeletekkel egy személyben határoz. A döntése csak bíróság előtt támadható meg, ám annak sincs halasztó hatálya.

- A védelmi titkárságnak nincs igazi eszközparkja. Igénybe kell venni más szervezetek, cégek erőforrásait. Utólagos az elszámolás?

- Az elnöknek joga van határozattal eszközöket igénybevenni, gépeket, embereket mozgósítani, munkára kötelezni. Utána a törvény előírásainak megfelelően a munkabért, üzemanyagot ki kell fizetni.

- Milyen potenciális veszélyforrások vannak Fejér megyében?

- Békében is van elegendő veszélyforrásunk. Itt a Duna, a belvíz-érzékeny területek, a víztározók, ezek a vizes kockázatok. Nézhetjük a megye úthálózatát, az M1, M6, M7 utakat, a Pentele hidat a Dunán, a vasúti hálózatot  rajta a naponta veszélyes anyagokat szállító járművekkel. Vannak veszélyes üzemeink is. Dunaújvárosban van három, a kokszoló, az ISD Power és Linde gázüzem, Rácalmás mellett a Hankook, Székesfehérváron a Mol-telep, egy gáztelep, s van Enyingen egy nagymennyiségű nitrogént tároló üzem. Nekünk fel kell készülnünk arra a helyzetre, ha bárhol valami baj történik. S akkor még itt vannak a szomszédaink. Százhalombatta, a péti nitrogénművek, a paksi atomerőmű.

- Fontos ez a munka, de nem egészen az, amit annak idején elkezdett...

- Kevesebb, mint a katonaság, de ugyanakkor jóval több. Ez a munka a közigazgatás szerves része. Az ember kapcsolatrendszere kiszélesedik, nincs olyan település, cég, amelynek vezetőivel nincs kapcsolatunk.

- Van katasztrófavédelmi igazgatóság, s vannak önök, a védelmi titkárság. Nem mindenki érti a különbséget.

- A katasztrófavédelmi igazgatóság nem egy külön szervezet. Az igazgatója tagja a védelmi bizottságnak, ugyanúgy, mint a rendőrfőkapitány, vagy a két megyei jogú város polgármestere, s sokan mások.

- A család hogyan viseli az időnkénti tartós távolléteket?

- Nem könnyű, de a munkával jár. Egyébként szerencsésnek tartom magam, van már három unokám. Ha ők itt vannak, akkor nem létezik semmi más.