2011.11.15. 15:52
A félkarú rablók kivégzése
Veszprém - A játékadó drasztikus emelésével hatalmas öngólt rúg a költségvetés - vélekednek az új jogszabályról a szakemberek.
- Kevesen tudják, hogy a pénznyerő automaták több mint száz éves múltra tekintenek vissza, az első gépeket az 1890-es években állították fel San Francisco-ban. Azóta az egész világon elterjedtek - önálló iparággá nőtte ki magát a szakma –, ám Magyarországon csak a rendszerváltás után jelentek meg a játékgépek – mesélte Baracska Ervin, a Ring Games Kft. műszaki igazgatója, akit a játékadó 500 százalékos emeléséről kérdeztünk.
- Hazánkban a kezdetektől fogva egy igen kemény jogi szabályozás van érvényben: az automatát üzemeltető cégnek, csak ez az egyetlen tevékenysége lehet. A cégalapításhoz személyi megfelelőséggel kell bírni: nem elég az erkölcsi bizonyítvány, a bűnügyi nyilvántartóból igazolást kell kérni, a céget évente felül kell vizsgáltatni és a gépeket is rendkívül szigorúan kezelik.
Az üzletág saját hatósággal is bír, a Szerencsejáték Felügyelet "személyében", ilyen egyedül a pénzügyi szektornak (PSZÁF) van rajtunk kívül. A szakmára vonatkozóan 2005-ben módosították utoljára a szabályokat, akkor emelték a havi játékadót 100 ezer forintra.
- A mostani módosítást két indokkal támasztották alá: egyfelől úgy vélik, hogy a legtöbb játékgépet feketén működtetik. Nem állítjuk, hogy nincsenek csalók, de azt igen, hogy semennyivel sincsenek többen, mint máshol – fűzte hozzá Wagenhoffer Krisztián, a cég gazdasági igazgatója, majd hozzátette: az üzletágból évente 70 milliárd forint folyik be az államkasszába. - A másik indok, miszerint meg akarják védeni a lakosságot az egyre terjedő játékfüggőségtől.
Nincs Magyarországon olyan statisztika, amely kimutatná, hogy hányan szenvednek ebben a betegségben. Annyit tudtak bizonyítani, hogy a lakosság egy százaléka szenvedélybetegségre hajlamos, az alkohol és cigaretta mellett a szerencsejátékra is. Szintén kirívóan ritka eset, mikor valaki eljátssza a házát, vagyonát, bár a média mindig ezt kapja fel.
- Régóta tudtuk, hogy a kormányzat felülvizsgálja az ágazatot és augusztus végére el is készült a módosító tervezet, amely 50 százalékkal emelte volna a játékadót. Az a megoldás még nem valószínűsítette volna az egész iparág megszűnését. A szavazás napján, szeptember 26-án azonban a képviselők elé egy addig sosem hallott verzió került, amely 500 százalékos emelést tartalmazott, valamint az is szerepelt benne, hogy 2012 végére ki kell vonni a most üzemben lévő összes készüléket és a jóval modernebb szerver alapú gépekre kell átállni. Ebből itthon még egy darab sincs. A módosító javaslat a végrehajtási intézkedést - azaz, hogy az új rendszernek milyen törvényi és műszaki feltételei vannak - nem tartalmazta – emlékezett vissza Baracska Ervin.
- Az eredeti – költségvetési bevételt növelő – kormányzati terv pont visszájára fog fordulni. Csak az első hónapban a gépek 60 százalékát adták le, és ez a szám még nőhet. Aki év végéig meg is tart egyet-egyet, annak máshonnan kell előteremteni a havi fél milliót. Elbocsátások lesznek nem csak az üzemeltetőknél, gyártóknál, beszállítóknál, sőt még az állami hivataloknál is – hisz nem lesz mit ellenőrizni. Az első félévben várhatóan 50-60 ezer munkahely szűnik meg emiatt.
Így nem csak kevesebb adózó lesz, de még munkanélküli segélyt is kell fizetni. A november 1-től szabályos új technológia használatára még nincs szabály, annak kialakulása legalább fél évig tarthat, addigra a szabályosan működő vállalkozások nagy része megszűnhet. Helyettük a kezelhetetlen és az államnak bevételt nem termelő online játéktermek terjedhetnek el – figyelmeztetett végül Wagenhoffer Krisztián.
A játékgépek létező igényeket elégítenek ki – állítja a szakértő – hiszen bárhol is próbálták betiltani, valamilyen formában mindig tovább éltek. Mikor Amerikában betiltották a játékgépeket, a gyártók rágógumi automatává alakították a gépeket, ekkor kerültek be a máig használt gyümölcs figurák. Akinek kijött a három citrom, egy citromos rágót nyert, amit persze a megfelelő helyen – legálisan - pénzre lehetett váltani. Ez is egyfajta szórakozás, amiért fizetni kell, s amennyiben nem viszi valaki túlzásba, még kevesebbe kerül, mintha színházba, moziba menne minden héten.