Édesanyja is bába volt

A család személyautójából kerkes székbe ültették át Mariska nénit,  Balogh Józsefnét, akit századik születésnapján a városházán köszöntött Czompó István a polgármester, a testület tagjai, az idős otthon lakói, és a József Attila iskola diákjai műsorukkal.

- A településünkön nem köszöntöttünk még száz évet megélt lakost - kezdte köszöntőjét a polgármester. -  Balogh Józsefné, Mariska néni nem csupán annak okán  kapott száz szál gerberából összeállított virágkosarat, 100-as gyertyával díszített tortát és sok  kedves szót, mert 1911. november 11-én Kistétényben megszületett, hanem mert hosszú évtizedeken át segítette világra a falu gyermekeit. Munkája elismeréseként  2003-ban díszpolgári címet adományozott  az akkor már nyugdíjasként élő asszonynak a képviselő testület. Mariska néni a Szekszárdi Királyi állami Bábaképző Intézetben tanult,  dolgozott  a paksi, a nagykanizsai, a csurgói szülőotthonban. A férje meghalt a II. világháborúban, akkor költözött Pusztaszabolcsra az édesanyjához, aki a falu első bábaasszonyaként volt ismert a településen. Mariska nénivel  Czöndör Mihályné Joó Katalin   -  megszületésénél a bábaasszony segédkezett - készített 1994-ben egy beszélgetést, amely a megjelent a Szabolcs Hírdóban.  A falu utolsó bábaasszonya akkoriban elmesélte, hogyan zajlott egy-egy szülés. Kocsit küldtek érte, ment a  tanyára, vitte a kötszert, érlefogót, magfogót, katétert, körömkefét, vattát,  köldökzárat. Vizet forralt, fertőtlenített, közben nyugtatta a szülő asszonyt,  és levezette a szülést. Vigyázott az újszülöttre, az édesanyára, és még nyolc napig visszajárt, ellátta az anyát, a kisgyermeket. Egy esetre emlékszik, amikor egy koraszülött kislányon nem sikerült segítenie. Manapság viszont ő szorul a család támogatására, segítségére.  Balogh Jánosné, Juci néni,  Mariska néni nevelt fiának felesége gondoskodik az egykori bábaasszonyról, velük  él.
- Nem tudnám megmondani hány gyermeket  segített a világra, de nagyon sokat - mesélte Juci néni, miközben az idős otthon lakói sorra gratuláltak  Mariska néninek.  A gyermekei Kanadában élnek, a mi családunk most az ő családja. Az idős otthonba is el szokták vinni, nappal ott tölti az idejét. Étvágya van, különösebben orvost sem kell hívni hozzá,  naphosszat üldögél, fekszik, nézelődik. Egyedül nem tud enni,  segítségre szorul, megetetem, gondozom.