Harmadik világ, hazánkban

Morvai Krisztina elsősorban tapasztalokat gyűjt a magyarországi településeket járva, élethelyzetekkel szembesül, amelyeknek nagy  része a magyar-cigány együttélés visszásságaival, vagy a magyar emberek multikkal szembeni kiszolgáltatottságával kapcsolatos. Kislángon is  e két téma köré csoportosította vitaindító gondolatait.
 A politikus elmondta,  úgy látja, elsősorban az úgynevezett "betelepülő", és  kizárólag segélyekből élő  cigány családok okoznak gondokat egy-egy településen. Egy példát is mondott: járt faluban, ahol 16 millió forintot fizetnek ki 95 százalékban roma származású személyeknek, miközben semmi másra nem jut pénz a községben.  Gyakori, hogy az iskolákban nem lehet tanítani, mert fegyelmezésre megy el az oktatásra  szánt idő. Morvai Krisztina szerint a "tabukat át kell törni", s fel kell tenni a kérdést: meddig lehet még vállalni azt, hogy dolgozó  emberek adóforintjaiból tartsanak el olyanokat, akik a segélyezés rendszerére rendezték be az életüket? Morvai Krisztina úgy látja,  a romák között sokakban az a hamis kép alakult ki, hogy  a többségi társadalom dolga, hogy megteremtse a cigányság életének feltételeit. Ez pedig tarthatatlan, hiszen "a segély nem égi manna, hanem a munkából élők adójának újraelosztása."

 A vidéki lakosság másik nagy gondjának ítélte  a képviselő asszony a bűnözés  helyzetét, amely szinte harmadik világbeli állapotokat, kétségbeesést és kilátástalanságot, öngyilkosság-közeli  helyzeteket teremt sok helyen.
A valóság  szerinte fordított, nem igaz, hogy a cigányság lenne kiszolgáltatott helyzetben, tapasztalatai szerint jellemzően ez sok faluban éppen fordítva van. Azt mondta: ez nem európai, és nem európai uniós életforma, és megengedhetetlen, hogy az állam magára hagyja az embereket, akik elveszítik munkájuk gyümölcsét, ingatlanjuk értékét. Morvai Krisztina  úgy látja, az államnak ki kellene mondania, hogy  elkötelezett a bűnözéssel szembeni küzdelemben. Kijelentette, valójában azok diszkriminálják a cigányságot, akik megélhetési bűnözésről beszélnek, mert elfogadják, van alacsonyabb rendű ember, aki lopásból él. "Nem lehet különbséget tenni, a cigányságnak ugyanúgy be kell tartania a törvényeket, mint a magyar embereknek."
Morvai Krisztina szavai után többen hozzászóltak, párbeszéd alakult ki. A közönség soraiban roma embert nem láttunk, igaz, Kislángon számuk nem meghatározó, s a fent említett problémák a településen szerencsére  eddig nem is voltak jellemzőek.