Fenyegetést kapott a nyomravezetői díj miatt perelő fegyvergyűjtő

Még 2006 októberére nyúlik vissza az az ügy, amiért Szebenyi István, szári fegyvergyűjtő pert indított a bíróságon a Magyar Posta, az ORFK és a veszprémi rendőrség  ellen, mivel azok nem akarták odaadni neki azt az összeget, amit a veszprémi postásgyilkosság nyomravezetői díjaként tűztek ki a nyomozás folyamán.
 Pedig, mint később kiderült, valóban  jelentős bizonyítékra bukkant az amatőr hadszíntér kutató egy otthonához közeli erdőben: olyan fegyvereket talált, amelyeket  a veszprémi postásgyilkosságban és a móri bankrablás során is használt az elkövető. A fegyvereken azonosított  DNS-t ugyanis mindkét helyszínen megtalálták. 
-  Két alkalommal is bejelentést tettem akkor a rendőrségen, mégsem jött ki a helyszínre senki. Ezért úgy döntöttem, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodához fordulok. Na, akkor már elkezdtek nyomozni, majd 2007. januárban meg is lettek az igazi elkövetők -  emlékszik vissza Szebenyi István, aki  ekkor döntött úgy, hogy igényt tart a nyomravezetői díjra.
 - Akkor 10 millió forint volt ez az összeg, de mivel más személy is segített a nyomravezetésben, ezért úgy tartottam igazságosnak, ha a felére tartok igényt  - mondta el lapunknak a kutató, akinek többször is visszautasították a kérését, mondván, nem közvetlen bizonyítékot szolgáltatott. Magyarán nem nevezte meg név szerint az elkövetőt. Ezért Szebenyi úgy döntött, ügyvédi segítséget kér. Nem is akárkihez, a Kaiser Edét védő  Dezső Antalhoz fordult,  aki, miután hiába levelezett a rendőrséggel, s hiába küldött hivatalos ügyvédi felszólítást, polgári perre vitte az ügyet.
-  Első körben Herend önkormányzata ellen indítottunk pert, melytől 100 ezer forintot követeltünk - mondta. Ezt az összeget meg is nyerték, ez volt a bátorítás a folytatáshoz. A pernek ugyanis valójában az volt a tétje, hogy jogerősen mondja ki a bíróság: nyomravezetőnek tekinti őt az ügyben. Az eredmény tudatában múlt nyáron ügyvédje beadta a keresetet a Magyar Posta és az ORFK ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Most szerdán pedig úgy döntött a bíróság, hogy megítéli neki a veszprémi postásgyilkosság felderítésében nyújtott segítségéért a nyomravezetői díj felét. Az ítélet délután született, ám délelőtt még azt a választ kapták az ORFK-tól a másik, tehát a móri ügy kapcsán, hogy továbbra sem tekintik nyomravezetőnek. De Szebenyi példaértékűnek nevezi a legújabb ítéletet, s azt reméli, a móri ügyben nyújtott segítségéért is megkapja a 25 millió nyomravezetői díjat. Amit nehezít, hogy egy korábban hamisan valló személynek ezt az összeget már kifizették.
 A  mostani ítélet nem jogerős, 15 napig fellebbezhetnek az ellenérdekelt felek, amire számít is a kutató. Ha így lesz, akkor sem adja fel, mondja, viszi tovább az ügyet. Annak ellenére -  árulta el -, hogy már többször próbálták lebeszélni a küzdelemről, állítólag a rendőrség is többször felkereste otthonában ez ügyben. Sőt, a minap -  tette hozzá  -, egy nő is írt neki levelet, majd pedig felhívta, s megfenyegette, hogy ha nem áll el a móri pertől, baja eshet.  De ahogy azt tudni lehet, nem vagyok egy ijedős fajta - szögezte le.

Az előzmények

- A herendi postást 2003-ban ölték meg Veszprémben, a móri bankrablás pedig 2002. május 9-én történt.

-  A móri ügyben kitűzött nyomravezetői díjat a móri gyilkosságért először elítélt Kaiser Edére és Hajdú Lászlóra (őket később felmentették) hamisan valló K. Attilának, illetve a veszprémi úgy kapcsán egy névtelen tanúnak fizettek ki. A rendőrség végül a veszprémi postásgyilkossággal is összefüggésbe hozható fegyverek megtalálása révén jutott el a móri bankrablás igazi elkövetőihez, Weiszdorn Róberthez (életfogytiglant kapott) és Nagy Lászlóhoz (öngyilkos lett).

- Az ügy érdekében  Szebenyi István minden követ megmozgatott, közjogi méltóságoknak is írt, de senki nem akart foglalkozni vele, nem ismerték el nyomravezetőnek.