Önfenntartó épületek a Dunaújvárosi Főiskolán

- Az egyre fokozódó energiaéhségre kerestünk megoldást, és így jött az önfenntartó épületek ötlete, úgy 2007 táján. A beruházás, amely két régi épület felújítását is tartalmazza, megújuló energiaforrások alkalmazásával fűt és hűt. A kezdetektől az volt a szándékunk, hogy az elkészült rendszert az oktatásban is be lehessen mutatni, ezért minden lényeges paramétert mérünk, webes felületen jelzünk ki. Ez egy elképesztően bonyolult és összetett rendszer, ám szinte mindenről vannak és lesznek információink. A P jelű épület hűtési-fűtési energiaforrása 24 db 150 méter mély talajszonda. A szondákban fagyálló folyadék kering, nyáron hőcserélőn keresztül veszi fel a hőt, a fűtési időszakban pedig a hőszivattyúnak adja le a szükséges hőmennyiséget. A hőszivattyúk, keringtető szivattyúk villamosenergia-ellátásának biztosítására napelem-rendszer került az épület tetejére. A másik, a GL jelű épület hűtését hat levegő-víz hőszivattyú látja el. A fűtést főleg a levegő-víz, részben pedig a talajkollektorokra kötött hőszivattyú rendszer végzi el (terjedelmi korlátok miatt jelen írásunkban csak a rendszer vázát mutathatjuk be - a szerk.)

A beruházás összköltsége meghaladta a hárommilliárd forintot. Kiss Endre szerint a megtérülési idő 12-18 év lehet, ám az épület működtetése lényegesen olcsóbb, mint más, esetleg kazánnal működtetett közintézményeké. A szakember úgy véli, az új épület(ek) - összesen 2000 négyzetméteren - maga is állatorvosi ló, hiszen mindent mérnek, így folyamatosan kutatási terepen is dolgoznak egyben. A házban a nagy testvér is figyel: az üzemeltetés nagy részét intelligens épületfelügyeleti rendszer végzi. Azaz ha egy teremben senki nem tartózkodik, lekapcsolja a villanyt, így is energiát spórolva. A DF új büszkeségének erényeit jelzi, hogy hasonló mérési lehetőségekkel ellátott önfenntartó épület - jelenleg - nincs Európában.

Az új épületekben a főiskola laborjai kapnak helyet. Februárban már ott kezdődhet a tavaszi szemeszter.