A Föld utolsó órájában élünk?

Magyarország ökoszisztémája olyan, mintha az emberről lenyúznák a bőrfelületének 60 százalékát, és a testben működő sejtek 90 százalékát tüntetnék el  - érzékeltette a helyzetet a Föld utolsó órája című székesfehérvári előadásán a környezetvédelmi fizikus. Hetesi Zsolt, az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpontjának munkatársa, asztrofizikus nem viccel: a jelenlegi társadalmi rendszer belátható időn belül összeomlik, ha nem teszünk valamit.
Vajon valóban a Föld utolsó órájában élünk? Hetesi Zsolt adatokkal érzékeltette, hogy mennyire: 
- Ha utánanézünk azoknak a számoknak, amelyek a Föld jelenlegi helyzetét jellemzik, például hogy a nyersanyagok hányad részét merítettük ki, a meg nem újuló energiaforrások mekkora részét használtuk el eddig, a természetre gyakorolt hatásunk milyen, a hulladéktárolóink hogyan állnak, s az emberi életforma milyen jelentős hatást gyakorol a Földre, akkor az, hogy az utolsó órában élünk, enyhe kifejezés! Ez a rendszer körülbelül negyven  százalékkal van túl a saját lehetőségein, és csak az tartja életben, hogy pillanatnyilag vannak még olyan nem megújuló energiaforrások, amelyeket tudunk használni. Ha ezek nem lennének, ez a társadalmi rendszer nem működne -  vázolta fel a keserű valóságot a fizikus, akinek meggyőződése, hogy egyetlen megoldás létezik a Föld s az emberiség megóvására: a társadalmi berendezkedést fenntarthatóvá kell tenni. 

-  A fenntartható rendszer attól fenntartható, hogy megújuló energiákat használ, nem szennyezi a környezetet, hanem körfolyamatokban működik. Tehát, ami az egyik rendszernek hulladéka, az a másiknak nyersanyaga, mint ahogy a természetes ökoszisztémában ez így van. Továbbá nem gyakorol a természetre olyan hatást,  amit az nem tud rövid időn belül kiheverni. A mi rendszerünk semmilyen szempontból nem fenntartható jelenleg. S hogy mikor ébrednek rá erre az emberek? Addig semmiképp, amíg nem látjuk, mibe kerül például a palagáz kitermelése azért, hogy fűteni tudjunk, amikor majd elfogy a hagyományos földgáz. Vagy nem tudjuk azt, mibe kerül kivágni az esőerdőket, csak azért, mert mindenki húst akar enni hússal, és kell a terület a szarvasmarháknak. Vagy nem tudjuk, milyen hosszú távú következményei vannak annak a génkezelt szójának, amivel már részben itthon is etetik az állatállományt, mert nem tudnak megfelelő fehérjedús takarmányt előállítani. 
A tudományos világ évtizedek óta kukorékol -  mondja Hetesi, ennek ellenére ezeket a figyelmeztetéseket rendre nem veszik észre sem a döntéshozók, sem a világot irányító pénzemberek.
- Ennek nagyon egyszerű oka van: ez a rendszer arra épül, hogy holnap többet fogyasszunk, mint ma. S valószínűleg nem is érdekük ezt megváltoztatni. Egy luxusövezetben lévő irodából nézve egészen máshogy néz ki a világ, mint vidéken, ahol mi is látjuk, mit jelent, ha egyik éven leesik 960 milliméter eső  - ennek negyede egy hét alatt -, a másik évben pedig összesen csupán 200 milliméter.
Ha ez így megy tovább - véli a környezetvédelmi fizikus -, 2050-re a fosszilis erőforrásokhoz való hozzáférés például a jelenleginek harmadára-ötödére eshet vissza.
 - Nézzük csak meg Magyarországon a tájátalakítást az elmúlt ezer évben: mintha az emberről lenyúznák a bőrfelületének 60 százalékát, és a testben működő sejtek 90 százalékát tüntetnék el. Magyarán az ország területén 96 százalékban hiányzik az eredeti őshonos növénytakaró, és a fajok 60 százaléka eltűnt. S még így is működik! De nem tudni meddig. Egy biztos, össze fog omlani a rendszer, ha így folytatjuk tovább.