Breivik-per: augusztus végén ítélet

2011. július 22-én 15 óra 25 perckor pokolgép robbant Osló kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, az autót a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó H épület előtt 15 óra 16 perckor parkolta le egy rendőrruhás férfi. A detonációnak 8 halottja és 209 – köztük 9 súlyos – sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában.

A második támadás nem egészen két órával később, az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában történt, ahová bejutott a magát rendőrnek kiadó férfi, és tüzet nyitott a táborozókra. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 – köztük 55 súlyos – sebesültje volt. A legfiatalabb áldozat tizennégy esztendősen halt meg.

A rendőrök közlekedési nehézségek miatt a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták a 32 éves, szélsőséges jobboldali nézeteket valló Anders Behring Breivik norvég férfit, a két támadás gyanúsítottját. Breivik nem tanúsított ellenállást, megadta magát, majd védőügyvédjén keresztül könyörtelennek, de szükségesnek nevezte tettét.

Akciója előtt Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt, Európai függetlenségi nyilatkozat – 2083 című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda. Feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött. 2002-ben elindított „marxistavadász” keresztes hadjáratában egyetlen korlátot szabott magának, azt, hogy „az európai multikulturális elit elleni harc” mérlege nem haladhatja meg a „45 ezer halottat és az egymillió sebesültet” az „arányosság elve” értelmében. Kiáltványa a következő szavakkal zárult: „Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc.” Alatta egy fotón a Marxistavadász feliratú fegyverrel volt látható. Kihallgatásán azzal indokolta tettét, hogy a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.

A 2012. április 16-án megkezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg. Első meghallgatásán önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát, és megkérdőjelezte az ügyét tárgyaló bíróság illetékességét, mivel az a multikulturális eszmét támogató pártoktól kapta felhatalmazását. Perében várhatóan augusztus 24-én ítélkeznek.

A június 22-én lezárult tárgyalás utolsó heteiben elsősorban Breivik pszichés állapotára helyeződött a hangsúly. Bűnössége megkérdőjelezhetetlen, azonban míg az ügyészség szerint nem volt beszámítható szörnyű tettének végrehajtásakor, a védelem ragaszkodik ahhoz, hogy épelméjű volt. A magát politikai harcosnak tekintő Breivik azzal vádolta meg a norvég hatóságokat, hogy elmebetegként próbálják őt beállítani, hogy ezáltal csökkentsék politikai nézeteinek jelentőségét.