2012.11.04. 07:09
Művészet és kézművesség az ódon parasztházban
Cece – Oroszi István és Sándor fazekas mesterek, akik hat éve élnek, s dolgoznak a településen, alkotnak, hogy a hagyományokat megőrizzék, a magyar kézműves munkákat másokkal, a külföldiekkel is megszerettessék.
Él Cecén egy különleges testvérpár, az Oroszi fiúk, akik nem csupán kitanulták a fazekas mesterséget, hanem szívvel, lélekkel őrzik is annak hagyományait. Oroszi István és Oroszi Sándor édesanyjuk, Orosziné Borbola Julianna útját követve választották ezt a szakmát, s a kézművesség szeretetét is tőle sajátították el. Borbola Julianna ugyanis a Zsolnay Porcelánmanufaktúra gyárban kezdte meg tanulmányait, mint porcelán-festő, majd elvégezte a kerámia szakot is. A fiúk kitanulták a fazekas mesterséget, s ma már a családi vállalkozásban tevékenykednek reggeltől estig. Nem csak hagyományos fazekas tárgyakat, főzőedényeket, boroskancsókat, mézes csuprokat, kaspókat készítenek, s követik a divatot, s készítenek keresett tárgyakat, például Halloween-töklámpásokat. Hanem hódolnak másik hobbijuknak, a történelmünk megismerésének, mely szintén megihlette már őket alkotás közben.
- Minden egyes alkotás, ami nálunk születik egyedi darab. Igaz, a korongot már elektromos motor forgatja, de a többi művelet mind-mind kézműves munka. Magunk tisztítjuk az agyagot, formázzuk az edényeket a korongon, kézzel készülnek a szobrok és kisplasztikák is. Komoly figyelmet szentelünk a hagyományos módszerek megismerésének és használatának. Keresünk, kutatunk, olvasunk, tanulunk régi eljárásokat, ősi formákat, szokásokat, eszközöket. Sok szerszámot is mi készítünk el – mesélte Oroszi Sándor, az idősebbik fiú. Aki azt is elárulta, a történelem mellett a régészet is nagyon érdekli. Ez ösztönözte arra, hogy öccsével, Istvánnal közösen elkészítsék egyedülálló „magyar királyok” sorozatukat. – A sorozatunk 56 magyar uralkodó mellszobrából áll, Géza fejedelemtől egészen IV. Károlyig, aki az utolsó magyar király volt – mesélte lelkesen Sándor, majd azt is hozzátette, a sáregresi régi iskola tornatermében jelenleg megtekinthetők az alkotások. – István a korongozást, én pedig a figurális dolgokat, s a mintázást szeretem. Ezért a magyar királyok arcát alapvetően én készítettem, de az alkotásba édesanyánk is besegített. A magyar uralkodókat ábrázoló kisplasztikák egyébként 30 centi szélesek, 35 centiméter magasak, 3,5 kilogrammosak darabonként – mondta Sándor. Öccse, István hozzáfűzte, Mindegyikből egyetlen egy darab készült, kézi agyag-szobrász munkával. Ahogyan a „magyar költők”, s az „aradi vértanúk” sorozat is kézi agyag-szobrász munka volt. Előbbinek egyébként 61, utóbbinak 14 darabja van – árulta el a testvérpár.
Az Oroszi testvérek egyébként összesen 161 figurát el is készítettek, melyben a történelem szeretete, s a kulturális ismeretek átadásának vágya is motiválta a két férfit. Hozzátették, tíz esztendeje alkotnak már közösen, s az elmúlt hat évben Cecén dolgoztak. Itt a régi parasztházban, mely műhelyként, bemutató teremként is szolgál, óvodás és iskolás csoportokat is fogadnak. Sőt, a betérő érdeklődőknek is szívesen megmutatják a korongozás titkát, vagy azt a római kemencét, melynek használatával a hagyományokat őrzik.