Lát, fest és alkot, mint egy ember – ő Ai-Da, a robot

2018. október 25-én egy Edmond de Belamy nevű, amúgy kitalált férfit ábrázoló festmény 432 ezer 500 dollárért kelt el a Christie's-nél. „Íme, a jövő” – jelentette ki akkor az árverés vezetője, miközben leleplezte az elmosódott portrét.

Miért is? Mert nem ember festette, hanem egy GAN (generative adversarial network), ami egy online művészeti enciklopédiából származó tizenötezer történelmi portré megtanulásával alkotta.

Mesterséges intelligencia rendszerekkel alkotott művek már akkor sem számítottak különösebb újdonságnak. Két évvel korábban a Google a Magenta című kutatási projektjében kezdte el tanítani a mesterséges intelligenciát művészetre.

A következő lépés lett Ai-Da, akit (amit) egy oxfordi galériás, Aidan Meller fejlesztett.

Ai-Da 2019-ben úgy mutatkozott be a világnak, mint a „világ első ultrarealisztikus humanoid robotművésze”. Ő bionikus csontváz, szemei kamerákkal látnak, szilikonbőrbe burkolták és több ezer hajszálat kapott a fejére.

Látás alapján képes felvázolni egy vele szemben ülő ember portréját, és – új, csúcstechnológiás karjával-kezével – valóban festeni paletta és vászon segítségével, ahogy azt az emberi művészek évszázadok óta teszik.

Nem csak történelmi képeket kever össze, hogy valami újat alkosson; ő maga, jelen időben szemléli modelljeit és ihletet merít belőlük.

A világ első humanoid AI robotművész beszél a TED-en:

Ai-Da sokkal több egy eszköznél, és művei mélyebb kérdéseket vetnek fel, mint az őt megelőző, mesterséges intelligencia létrehozta művészeti alkotások. Ilyen kérdés például, hogy ha egy gép saját kezével, a saját szeme által észlelt látványból alkot, nevezhetjük-e igazi művésznek? Vagy csak a programozója az? (Meller egyébként önmagát csupán „segítőnek” tekinti.)

Lehet-e valóban önarcképet festeni, ha nincs benne „én”? És ha a robotok tényleg a kreativitás küszöbén állnak, milyen következtetéseket lehet levonni ebből a hús-vér művészekre nézve?

Múlt hónapban, a 2022-es Velencei Biennáléval egy időben, Ai-Da megnyitotta első kiállítását Velencében, tudósít a Dazed. Az InParadiso galériában holografikus videóművészetet, szobrokat, költészetet és a helyszínen készült festményeket mutat be. A munkáira eddig kapott reakciók elsöprően pozitívak.

„Az emberek szeretik a látványt” – mondta Meller a Dazednek. „De valójában nem erről szól a projekt. A projekt az etikáról szól. És (az) rendkívül aggasztó.”

Az Eyes Sewn Shut (Összevarrt szemek) című önarcképsorozatban a robot önmagát a szemhéjait átvarró öltésekkel ábrázolja, műértelmezés szerint ezzel szimbolizálva a technológiai fejlődés vakságát.

Egy másik videóban fejjel hátrafelé járkál, utalva Dante purgatóriumának bizonytalan határállapotára – ami találó analógia a jelenre Aidan Meller szerint.

„Ai-Da-val akarjuk megmutatni, milyen könnyű manapság ott személyiséget kialakítani, ahol nincs is senki" – teszi hozzá Meller.

Úgy néz ki, mint egy ember. Úgy fest, mint egy ember. Úgy beszél, mint egy ember. Ő nem ember.

Ai-Da velencei kiállítása legújabb munkájának címe Leaping into the Metaverse. A kép azt szimbolizálja, hogy a mostanában divatosan sokat emlegetett metaverzumba (lásd Facebook, már a Meta névválasztással is) való beköltözéssel a fizikai testeket digitális avatarok váltják fel, és a valódi emberek egyre kevésbé lesznek megkülönböztethetők az NPC-ktől.

(Az NPC a non-player character, nem játékos karakter, ami a digitális játékok olyan meglévő karaktereit jelenti, amelyeket nem játékos irányít, hanem önálló részei a számítógépes játéknak.)

Azt jósoljuk, hogy a metaverzum éppen olyan vadnyugat lesz, mint az internet

– teszi hozzá Meller.

„Nemcsak a hírességek, hanem a saját családtagjaink megszemélyesítése is hamarosan elkövetkezik majd a metaverzumokban, és gyakran nem is fogjuk tudni, kivel beszélgetünk, az avatarukkal, vagy velük.”

És még csak nem is ez aggasztja a legjobban, sem őt, sem Ai-Da-t.

„Az előrejelzések szerint egymilliárd ember fog belépni a metaverzumba” – folytatja.

„Ez egymilliárdnyi adatcsomagot jelent majd arról, hogy miként gondolkodunk. George Orwell legvadabb fantáziájában sem gondolta volna, hogy így bejuthatunk a fejekbe. Pontosan ki fogják tudni dolgozni, hogyan kell úgy gondolkozni, miként az emberek gondolkodnak, és az algoritmusok jobban ismernek majd minket, mint mi saját magunkat. Egy poszt-emberi világba készülünk, ahol az algoritmusok hozzák majd a döntéseket.”

Éppenséggel Meller robotművésze sem oszlatja az aggodalmakat:

„Az emberek odamennek az Ai-Da-hoz, és elképesztő módon reagálnak... Nem veszik észre, hogy nincs is Ai-Da. Ő egy konstruált személyiség.”

Borítóképünkön Ai-Da az önarcképével