Űrtechnológiát alkalmaznak magyar építészek a városi hőség enyhítésére

Az EU klímafigyelő szolgálata, a Copernicus Climate Change Service adatai szerint a 2023-as volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 2024. májusában pedig rekordértéket ért el a globális átlaghőmérséklet. A klímaváltozás hatására egyre forróbb nyarak és intenzívebb hőhullámok önmagukban komoly problémát jelentenek mindenkinek, a sűrűn lakott városokat azonban még nagyobb kihívás elé állítja a hőszigethatás. Ennek a jelenségnek a lényege, hogy a növekvő átlaghőmérséklet a természetes felszínek hőelnyelő hatásának hiányában még magasabb lesz, ez Budapesten például akár 6°C fokkal magasabb értékeket is jelenthet. Mindez a környezeti problémák mellett közvetlen hatással van a városban lakók egészségére, különösen a betegek és idősek már eleve veszélyeztetett csoportjaira.

A Paulinyi & Partners hazai építésziroda erre a problémára keresi a megoldást az Európai Űrügynökség (ESA) szerződött együttműködő partnereként. Az „Űrkutatás a zöld építészetért” (Space for Green Construction) projekt keretében a tervezőiroda hozzáférést kaphat műholdakból származó földmegfigyelési adatokhoz is. Kutatási eredményeiket várhatóan az idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson is bemutatják majd.

„A városi hőszigethatás problémájára meggyőződésünk szerint a leginnovatívabb technológiák alkalmazásával találhatunk hatékony megoldást. Korábbi projektjeinknek és tudományos tevékenységünknek köszönhetően olyan tudással rendelkezünk, amellyel lehetőségünk van ilyen válaszok kidolgozására, ezért is szeretnénk szerepet vállalni ennek az egyre több városlakót érintő környezeti kihívásnak a kezelésében – mondta Dr. Paulinyi Gergely elnök-vezérigazgató. – Az űrkutatás a földi technológiák fejlesztéséhez is hasznos adatokkal szolgál, ezzel tovább modernizálhatjuk az építészetet és jövőálló épületeket hozhatunk létre.”

A városi hőszigethatást a szakemberek mérési adatai is jól szemléltetik, hiszen ezek alapján jelentős, akár 4 Celsius fokos eltérés is megfigyelhető Budapesten a vízpart mellett és a belvárosban elhelyezett mérőegységekkel regisztrált hőmérsékleti értékek között. A jelenség mérséklése lehetőséget ad az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is. A klímaváltozás hatására, becslések szerint 2050-re a nagyvárosok hűtése akár 60 százalékkal magasabb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a fűtés. A jelenlegi kutatás keretében a szakemberek ennek minimalizálására is megoldásokat keresnek. A hőszigetek már ma is jelentősen befolyásolják az épületek fűtési és hűtési igényét, és bár jótékony hatást gyakorolnak a fűtési szükségletre, a hűtéssel járó fogyasztást ennél nagyobb mértékben növeli.

„A nyári hűtési időszakban a beltéri hőmérséklet csökkentése légkondicionálók használatával nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve a hőség fokozásához. A hőszigetekben ezen felül az épített felületek fényvisszaverő és hőelnyelő képessége is a melegedést erősíti. Ezért is keresünk olyan megoldást, amellyel hosszú távon az épületeinket kevésbé érinti majd a hőszigethatás – mondta el a projekten dolgozó Németh Roland. – A probléma megoldására fejlesztjük a HeatScape Resolve szolgáltatásunkat, amellyel a szimulációink képesek lesznek figyelembe venni a hőszigeteket befolyásoló tényezőket, mint az albedo érték, az épületek és burkolatok hőtároló tömege, a városi zöld- és vízfelületek mennyisége vagy a széldinamikai modellek, s így megoldási javaslatokat tudunk tenni már a projektek előkészítése, az urbanisztikai tervezés során.”