Öt évvel tovább élnek a fogságban született ázsiai elefántok

Átlagosan öt évvel élnek tovább a fogságban született ázsiai elefántok azon fajtársaiknál, amelyeket a vadonban fogtak el azért, hogy a mianmari faipar rönkök szállítására használja őket.

Minél idősebb elfogásakor egy elefánt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fiatalon elpusztul – derült ki egy kormányzati elemzésből, amely az 1951 és 2000 közötti időszakból 5150 elefánt adatait összegezte. Az állatok kétötöde vadon született.

A fogságban született, dolgozó elefántok átlagos várható élettartama a hímek esetében 30, a nőstények körében 45 év.

A vadonban elfogott példányok esetében mindkét nemnél fél évtizeddel rövidebb a várható élettartam.

A begyógyszerezés vagy a behódolásra kényszerítés közbeni lekötözés traumája, az állatok „betörésének” folyamata, a családtól való elszakításuk mind olyan tényezők, melyek hozzájárulhatnak a korai halálhoz a kutatók szerint.

„Az elefántokat erősen befolyásolja az a hosszú távú stressz, amely korai tapasztalataikból és a fogságban töltött életükből származik” – fejtette ki Mirkka Lahdenpera, a finnországi Turkui Egyetem professzora.

Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy az afrikai és ázsiai elefántok nagyon társas állatok. Az anyjuktól elszakított borjak például hosszan tartó traumákat szenvedhetnek el. Ezért a kereskedők, akik az állatokat a thaiföldi turizmus vagy a mianmari faipar számára értékesítik, általában nem kereskednek öt év alatti borjakkal, amelyek még mindig anyjuk tejével táplálkoznak.

Jelenleg mintegy ötezer felnőtt elefánt dolgozik Mianmarban, döntő többségük frissen vágott fákat vonszol át az erdőkön a közlekedési csomópontokhoz vagy az aprítóhoz.

Mivel az elefántok fogságban ritkán szaporodnak, folyamatos a kereslet a vadon élő példányok iránt.

Mianmarban az értékes állatokat kormányrendeletek védelmezik, melyek szabályozzák például a maximális terhelhetőséget és a pihenési időszakokat.

A faiparban dolgozó állatoknak van például szabadnapjuk, szülési szabadságuk és meghatározták esetükben a kötelező nyugdíjkorhatárt is.

Többnyire napközben dolgoznak, éjszakánként pedig szabadon engedik őket az erdőben, hogy takarmányt gyűjtsenek és „barátkozzanak” vadon és fogságban élő társaikkal.

„A fogságban született faipari elefántok Mianmarban ugyanolyan sokáig élnek, mint vadon élő fajtársaik” – mondta Lahdenpera.

A Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány rávilágít arra, „milyen ára van annak, hogy ezeket a fenséges élőlényeket a szabad életből fogságba, szolgaságba kényszerítik”.

A vadon elfogott elefántok elfogásuk sebeit nagyon, nagyon hosszú ideig viselik magukon. Találni kell egy alternatív és jobb módszert a fogságban élő populáció növelésére – emelte ki Lahdenpera.

A szakértők szerint a legrosszabb környezet az elefántok számára az állatkert, ahol leginkább megrövidül az élethosszuk.

Az ázsiai elefántok (Elephas maximus) egykor Ázsia-szerte megtalálhatóak voltak, mára a populációjuk 15 százalékra zsugorodott,

a 45 ezer megmaradt példány egyharmada fogságban él.

A fajt a veszélyeztetett kategóriába sorolja a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat felsoroló vöröslistája.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Pixabay