Ha autóval jár, ezeken az utakon nagyon vigyázzon!

A személyi sérüléses balesetek száma a 19-ből 12 megyében csökkent az elmúlt nyolc évben – ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet az ORFK készített a 2010 és 2018 közötti baleseti adatokat elemezve. Amennyiben azonban az idei adatokat csak a 2017-esekkel vetjük össze, a megyék zömében már közel 3,5 százalékos emelkedés látható. Csak Somogy, Tolna, Baranya és Bács megyékben javult a helyzet. Ha pedig csak az elmúlt három év adatait elemezzük, Szabolcsban javultak legtöbbet az eredmények, 18,8 százalékkal, Hevesben romlott a legtöbbet, ott 37 százalékkal több volt a karambol. A legtöbb személyi sérülés tavaly is Budapesten és Pest megyében történt az utakon. Szerencsére azonban nem a súlyos, hanem a könnyű sérüléssel járó balesetek száma emelkedett – írja a Vasárnap Reggel című hétvégi képes magazin legutóbbi száma.

A sztrádák a legbiztonságosabbak

Tavaly, az év első tíz hónapjában Magyarországon 14159 közlekedési baleset történt, ez 470-nel több, mint egy évvel korábban. A több mint 14 ezerből 480 karambol történt autópályán és autóúton. Ez azt jelenti, hogy a balesetek alig négy százaléka történik gyorsforgalmi úton. Ugyanakkor a sérülések itt súlyosabbak. Amíg egyéb útvonalak esetén a balesetek 4 százaléka halálos, addig a főútvonalakon 8, az autópályákon pedig 10 százalék, de a súlyos sérültek aránya is jóval nagyobb. A mért adatok és a sokéves tapasztalatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az útkategóriák közül az autópályák forgalombiztonsága a legkedvezőbb. A hazai autópályákon háromszor kisebb a baleseti kockázat, mint az egyéb típusú országos közutakon. Tavaly az autópályákon meghalt 40 áldozatból kilenc olyan volt, akit elütöttek. Ez a baleseti típus korábban nem volt ilyen arányban jellemző.

Gyalogos a pályán, halálos ítélet

A kilenc halálos balesetből három esetben tisztázatlan okokból tartózkodott a gyalogos a pályán, a többi alkalommal pedig vagy karambol, vagy műszaki hiba miatt szállt ki a kocsijából az, akit később halálra gázoltak.

Holló Péter professzor, a Közlekedéstudományi Intézet kutatója azt mondta: lassú járművel, valamint kerékpárosok és gyalogosok számára tilos az autópályán tartózkodni. A szakember felidézte, ha valaki a megengedett sebességgel, azaz 130 kilométer/órával közlekedik a pályán, 40 méterre van szüksége a gépjárművének ahhoz, hogy megálljon. Ez azt jelenti, csak a szerencsén múlik, hogy megússza-e a gyalogos, szinte lehetetlen elkerülni a gázolást.

Kilenc közül hét esetben a leállósáv volt végzetes

„A sztrádának ezt a részét úgy is nevezzük, hogy műszaki sáv – mondta Holló Péter. – Nem arra van tehát kitalálva, hogy ott bárki közlekedjen, bármilyen elkerülhető okból megálljon és várakozzon, arra pedig főleg nem, hogy ott gyalogos tartózkodjon. Ha tehát elháríthatatlan oka van annak, hogy valaki ott áll meg, mert elromlik az autója, vagy ütközés történik, azonnal kapcsolja be a vészvillogót, ha van rá idő, vegyen magára láthatósági mellényt, és amilyen gyorsan tud, meneküljön ki a szalagkorláton kívülre. Csak így van esélye, hogy életben maradjon.”

Az Állami Autópálya Kezelő statisztikája szerint – még jó látási viszonyok között is – a megállástól számítva csak körülbelül 20 percig van esély az életben maradásra az autópályák leállósávjain.

Az M0-s utat napi 64 ezer jármű használja

A KSH statisztikája szerint 2001-ben 2,1 millió autó volt forgalomban hazánkban, most közel 3,5 millió. Igaz, a mostani autókban sokkal jobbak a túlélési esélyek, mint azokban, amelyekkel 2001-ben a többség közlekedett. 2001-ben például 1239 ember halt meg Magyarországon az utakon, tavaly 575, 2001-ben 6673 súlyos sérüléssel járó baleset volt, tavaly 4135.

Annak ellenére, hogy ezeken az utakon a legnagyobb a megengedett sebesség, a relatív baleseti mutató, még mindig az autópályákon a legjobb. Vagyis, ha az adott utak hosszát és a balesetek számát vizsgáljuk, jobb a helyzet, mint máshol.

„Ennek az az oka, hogy az ellentétes irányú forgalmi sávok el vannak választva egymástól, így frontális ütközés kisebb eséllyel történhet, másrészt mivel lassú járművek nincsenek a sztrádákon, homogén a sebességeloszlás, így zavartalan a forgalomáramlás – mondta Holló Péter. – Éppen ezért, ha bármilyen okból, a sebességeloszlás inhomogén lesz, mert mondjuk egy gyalogos van az úton, vagy a kamionok nem tartják be a szabályokat, az zavart okoz és olyan manőverre kényszerítheti a sofőröket, amelyek kockázatosak.”

Logikus tehát, hogy a nagyobb forgalmú pályák a veszélyesebbek. Jelenleg a legnagyobb forgalmat az M0-ás, az M1-es és az M5-ös sztráda bonyolítja Magyarországon. Az M0-son naponta 74 ezer, az M1-esen 64 ezer, az M5-ösön pedig 43 ezer jármű közlekedik. Öt-hat éve még az M5-ös volt a legrettegettebb a sztrádák közül, az elmúlt években rendre az M3-as és az M1-es az az autópálya, ahol a legtöbb ember meghal, de az M7-es sincs sokkal lemaradva. Tavaly az első 9 hónapban az M3-ason haltak meg legtöbben, 11-en, 40 súlyos és 66 könnyű sérülés történt itt. Az M1-esen 8 halálos, 38 súlyos és 54 könnyű baleset volt, az M7-esen öten haltak meg, itt 18 súlyos és 46 könnyű sérüléssel végződő karambol történt. A legtöbb halálos baleset oka itt a követési távolság be nem tartása és a gyorshajtás volt.

A 4-es és a 2-es főút a legveszélyesebbek

2017-ben 575-en haltak meg a magyar utakon, tavaly az első tíz hónapban 513-an. A helyzet egyébként 2014-ig sokat javult: 2004 és 2014 között kevesebb mint a felére, 128-ról 59-re csökkent a halálozási arányszám, vagyis hogy egymillió lakosra mennyi halálos baleset jut az országban. Ezzel az európai középmezőny alján helyezkedünk el. Rosszabb statisztikával Románia, Bulgária, Lengyelország és Litvánia, halálos baleseteket tekintve a legjobb átlaggal pedig Norvégia, Svájc, Svédország és Anglia rendelkezik.

Az elmúlt három évben fokozatos romlás volt megfigyelhető a baleseti statisztikában. Igaz, a halálos kimenetelű baleseteknek nem növekedett a száma, de tavalyhoz képest például 470-el több személyi sérülés történt az utakon, és ha a legjobb, 2012-es évhez viszonyítunk, 1200-al több ilyen baleset volt. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma évek óta stagnál, az elmúlt öt évben pedig tovább javult, ahogy a súlyos sérüléssel járó esetek száma is csökkent. A romló statisztika hátterében a könnyű sérüléses balesetek növekedése áll. Az összes közúti baleset kétharmada ilyen volt tavaly.

A baleseti gyakoriság nem csak a szabályok betartásán múlik. Az utak állapota vagy a forgalom nagysága alapvetően befolyásolja ezt. Nem csak szóbeszéd, statisztikák bizonyítják, hogy vannak olyan utak hazánkban, amelyeken az átlagnál több a baleset és többen is halnak meg. Ezek többségében főutak, hatalmas forgalommal. A 2018. szeptember 30-ig rendelkezésünkre álló adatok alapján, a 4-es főúton 7 halálos baleset történt, míg az 1-es és 44-es főúton 8, a 3-as főúton pedig 9. Ezek mind Magyarország leghosszabb főútjai közé tartoznak, így statisztikailag nem meglepő hogy ezeken történik a legtöbb halálos baleset. Tavaly egyébként javult a helyzet a 4-esen: ha a 2017-es évet nézzük, akkor ott összesen 23 halálos baleset történt egész évben, ami tavaly jelentősen csökkent.

Pécsi Norbert, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője azt mondta: a balesetszám önmagában nem fejezi ki az utak baleseti kockázatát, tekintve, hogy például egy 300 kilométer hosszú úton, az abszolút számokat nézve, nyilvánvalóan több baleset következik be, mint mondjuk egy 30 kilométer hosszúságú szakaszon. Akkor viszont, ha egy kilométerre vetítik ezt az adatot, kiderül, hol a legnagyobb a veszély. Így a 4-es főút egy kilométerére 39, a 2-es főúton 137, a 6-oson 54, az 1-esen 46 baleset jut.

„Amióta például megépült az M6-os autópálya, a régi 6-os úton, amely egy 262 kilométeres szakasz, radikálisan csökkent a balesetek száma – mondta Pécsi Norbert Sándor. – De az M5-ös teljes szakaszának megépítése előtt az 5-ös főút számított a „halálútnak” Magyarországon. Régóta a Budapesttől a szlovák határig tartó 2-es főúton van a legtöbb baleset, a 4-es főúton pedig a legtöbb súlyos karambol, ez nem meglepő, hiszen ez az ország második leghosszabb útja: 352 kilométer, és hatalmas forgalom van rajta. Naponta 17-20 ezer jármű közlekedik itt, amelyek közül 2-3 ezer teherautó és kamion. Nagyon bízom abban, hogy az M4-es gyorsforgalmi út teljes szakaszának megépülésével a 4-es főút forgalmának egy jelentős része átterelődik majd, ami a baleseti statisztikákban is gyorsan kedvező változást eredményez.”

Ha az összes baleset statisztikája alapján a legbiztonságosabb utakat keressük, logikusan a rövidebb, kisebb forgalmú főutak és az alsóbbrendű utakat találjuk.

Borítókép: Összeroncsolódott személyautó mellett dolgoznak rendőrök az M3-as autópályán, Mezőkeresztes térségében 2019. január 21-én. Az autópálya Budapest felé vezető oldalán, a geleji pihenő közelében nyolc személygépkocsi rohant egymásba. A balesetben hárman meghaltak, ketten életveszélyesen, négyen könnyebben megsérültek.