Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárba került a Perczel-glóbusz harmadik másolata

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárba került a Perczel-glóbusz harmadik másolata, amelyet daruval emeltek be az intézmény főigazgatói szobájába még csütörtökön.

A Perczel László-féle, 1862-ben készült földgömb egykorú hasonmásából három példány készült, melyek közül az elmúlt években egy az Országos Széchényi Könyvtárba, egy pedig a miniszterelnöki irodába, a Karmelita kolostorba került.

A Perczel-glóbusz 127,5 centiméter átmérőjével és 10 milliós méretarányával 1965-ig a legnagyobb magyar földgömb volt hazánkban – olvasható az ELTE honlapján közölt beszámolóban.

A földgömböt 1881-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állította ki Velencében és a glóbusz a történeti-földrajzi anyag részeként első díjat nyert. A velencei kiállításon az előcsarnokban mutatták be, mert a terembe sem az ajtón, sem az ablakon keresztül nem fért be – olvasható a közleményben. Az Egyetemi Könyvtárban is hasonló gondokkal kellett szembenézni, a gömböt végül az ablakon keresztül egy daru segítségével emelték be a munkatársak.

Perczel László kartográfus az 1850-es években kezdett hozzá az eredeti, fából készült földgömbhöz, amelynek bordázatát nyolc centiméter vastag papírmasé gömbhéj borítja. A földgömb térképészeti ábráit Perczel László rajzolta, az asztalosmunkát Mihályi Józsa, a rézöntést Stark József végezte. Az 1862-ben elkészült eredeti földgömböt az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában őrzik.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke 2008 májusában csaknem kilencszáz fényképfelvételt készített az eredeti Perczel-földgömbről. Ezek feldolgozásával készült el a mai állapotot bemutató 3D-s modell, amelynek egy kisebb felbontású változata került be a Virtuális Glóbuszok Múzeumába – http://terkeptar.elte.hu/vgm/ -, hogy az interneten is hozzáférhetővé váljon.

2018-ban fejeződött be a digitális restaurálás és rekonstrukció, amelynek során az eredetivel azonos betűkészlettel kellett újraírni a földrajzi helyneveket. A munkához hozzátartozott a Perczel László által használt forrásmunkák feltárása is. A rekonstrukció utolsó fázisa a földgömb fizikai újraalkotása volt 2019-ben: ennek folyamán történt meg a digitális anyag kinyomtatása, majd gömbre kasírozása.

A Perczel-glóbusz jelenlegi állapotát rögzítő digitális hasonmás, valamint az egykorú hasonmás készítése Márton Mátyás professor emeritus, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai, hallgatói és doktoranduszai szakmai munkájának köszönhető.

A beszámoló szerint a földgömböt a könyvtári vezetések alkalmával tekinthetik majd meg az érdeklődők.

Borítókép: Perczel László földgömbje (1862) az Országos Széchenyi Könyvtárban