A világátlagnál háromszor gyorsabban melegszik az Északi-sarkvidék

Az AMAP – az Arktiszi Tanács tromsöi székhelyű munkacsoportja – jelentése szerint a térség átlaghőmérséklete 3,1 fokkal emelkedett 1971 és 2019 között, vagyis háromszor nagyobb mértékben, mint az 1 fokos világátlag, és jobban, mint arra korábbi becsléseiben számított az AMAP. Az újabb megfigyelések szerint a térségben gyors és átfogó változások mennek végbe, amelyeknek hatásai messze a térségen kívül is érezhetők – közölték a kutatók.

A tengerjég olvadása, a gleccserek visszaszorulása és a hótakaró vékonyodása például korábban elraktározott károsanyagokat szabadít fel. Mégha sok, a környezetre káros anyag szintje csökkenőben is van az Arktiszon, egyes anyagok, köztük a higany, fenyegetést jelentenek az emberekre és az állatokra. A régió növekvő problémájává kezd válni a mikroműanyag is, amely egyaránt megtalálható a hóban, a jégben, a tengervízben, az óceáni üledékben és a sarkvidéki partokon – áll a jelentésben.

Az AMAP kutatói szerint a legcsekélyebb légköri felmelegedés is hatással van a térségre:

ha például a globális átlaghőmérséklet nem a párizsi klímaegyezményben megszabott 1,5 százalékkal, hanem 2 százalékkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, tízszeresére növekszik annak valószínűsége, hogy nyaranta teljesen elolvad az Északi-sarkvidék jégtakarója, mielőtt a téli szezonban újra befagyna.

A munkacsoport előző, 2019-es jelentése még csak „a világátlag több mint kétszeresére” becsülte az északi-sarkvidéki felmelegedés mértékét. A legfrissebb prognózis szerint a régió átlaghőmérséklete 3,3-10 fokkal emelkedik az évszázad végéig az 1985 és 2014 közötti évek átlagához képest, attól függően, hogyan alakul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A legtöbb emissziós forgatókönyv szerint már 2050 előtt számítani kell arra, hogy teljesen elolvad nyárra az arktiszi jégsapka.

Borítókép: illusztráció