2021.09.09. 12:38
Saját nyomozásba kezdenek az Estonia komphajó áldozatainak hozzátartozói
A rokonokból szerveződött csoport nem konkrét felelősöket keres, és nem elméleteket akarnak igazolni, csupán úgy gondolják, itt az utolsó alkalom, hogy végre valamilyen választ kapjanak a tragédiára.
(FILES) This file photo taken on November 19, 1994 shows how the bow door of the sunken ferry MS Estonia is being lifted from the bottom of the sea off Uto island overnight 19 November 1994, nearly two months after the ferry sank in the Baltic sea. - Some relatives of victims of the 1994 sinking of the ferry MS Estonia in the Baltic Sea are planning an investigation of the shipwreck in September 2021 independently of the official probe. Expedition leader Margus Kurm told a press conference on September 8, 2021 that a Swedish law prohibiting dives at the site only applied in Sweden and the shipwreck was in international waters. The original inquiry into the disaster, which killed 852 people, concluded that it was caused by the bow door of the ship being wrenched open in heavy seas but a documentary has recently cast doubt on the results of the investigation.
Forrás: LEHTIKUVA / AFP
Fotó: JAAKKO AVIKAINEN
Az 1994-es balti-tengeri kompkatasztrófa áldozatainak hozzátartozói saját expedíciót indítanak a hajó maradványainak vizsgálatára, hogy válaszokat találjanak a tragédia okára.
A magánfinanszírozással felfogadott, szakemberekből álló csoport szeptember 18-án keresi fel az Estonia komphajó roncsait – számolt be róla szerdán a Postimees észt napilap. A kéthetes expedíció költségeit 800 ezer euróra (280 millió forint) becsülik.
Az áldozatok hozzátartozóiból szerveződött Memento Mare elnevezésű csoport egyik tagja, Raivo Hellerma elmondta: nem konkrét felelősöket keresnek, és nem elméleteket akarnak igazolni, csupán úgy gondolják, itt az utolsó alkalom, hogy végre valamilyen választ kapjanak a tragédiára.
Leonard Berglund, a baleset svéd áldozatainak hozzátartozóit képviselő SEA csoport tagja szerint az expedíció azért fontos, mert választ találhat arra a kérdésre, hogy miért süllyedt el a komphajó. Egyes hozzátartozók szerint az összes eddigi vizsgálat csak a katasztrófa valódi okának elfedésére szolgált.
A magánexpedícióval párhuzamosan egy hivatalos vizsgálat is folyik, amelyet Margus Kurm volt észt államügyész, a hajótörést vizsgáló bizottság korábbi vezetője vezet.
Egyelőre nem tudni, hogy az érintett kormányok miként viszonyulnak a magánvizsgálathoz. A magánexpedíció szervezői mindenesetre azt ígérik, hogy „konstruktív versenyt” támasztanak a hivatalos vizsgálatnak, és saját vizsgálati eredményeiket megosztják a hatóságokkal.
Az Estonia katasztrófája volt Európa második világháború utáni történetének legsúlyosabb tengeri balesete. A tragédia 1994. szeptember 28-án történt. A Tallinnból Stockholmba tartó, a finn partok közelében elsüllyedt hajó fedélzetén 989 ember tartózkodott.
A tragédiának mindössze 137 túlélője volt, 852-en meghaltak. Egy hivatalos jelentés 1997-ben azt állapította meg, a balesetet az okozta, hogy leszakadt a hajó elejének mozgatható rámpája, amelyen az autók behajtanak a raktérbe.
Ezzel a magyarázattal kapcsolatban azonban kétségek merültek fel, és a túlélők újabb vizsgálatokat követeltek. A kétségeket megerősítette, hogy amikor dokumentumfilmesek tavaly egy búvárrobotot küldtek a roncsokhoz, annak felvételein lyukak voltak láthatók a hajó hátsó részének közelében.
A hajóroncs 80 méter mélyen fekszik a tenger mélyén nemzetközi vizeken, Uto finn sziget közelében.
