Nem minden oltás véd meg hosszú távon a koronavírustól

Quebeci kutatók megállapították, nem biztosít hosszú távú védettséget a Covid-19 vagy a betegség súlyos formái ellen a BCG-oltás. A szakemberek az elsők között vizsgálták a vakcina hosszú távú hatását a kanadai szövetségi állam oltási regiszterét felhasználva.

Az eredetileg a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG, vagyis Bacille Calmette-Guérin vakcinának hosszan tartó, általános immunstimuláló hatása is van, ezért a járvány kezdetén sok kutató úgy vélte, az új koronavírus okozta Covid-19 ellen is hatásos lehet.

A kanadai Nemzeti Tudományos Kutatóintézet, a Sherbrooke-i Egyetem, a Montreali Egyetem és a Lavali Egyetem kutatói a Vaccine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban összehasonlították Covid-19-betegségen átesett embereknek és egy kontrollcsoportnak a gyermekkori beoltottságát.

Korábbi tanulmányokban tudósok kimutattak lehetséges összefüggést a lakosság BCG-vel való átoltottsága és a Covid-19 halálozási rátája között.

A kanadai kutatócsoport szerint azonban korábban nem vizsgálták, hogy azok, akiket beoltottak BCG ellen, ugyanazok-e, akiknek jobbak a túlélési kilátásai. Továbbá nem vettek számításba bizonyos tényezőket, amelyek torzíthatják az eredményeket.

Tanulmányunk meggyőzően kimutatta azt, hogy a BCG nem biztosít hosszú távú védettséget a Covid-19 ellen. Nem ezt az eredményt reméltük, de végül is ez a kérdés lekerülhet az asztalról – mondta Jacques Pépin, a tanulmány első szerzője.

Még ha eredményünk negatív is lett, fontos, hogy megismertessük azt a közvéleménnyel, mivel ellentmond a korábbi tanulmányoknak, amelyeknek fontos módszertani gyengeségeik voltak. Eredményünk a lehető legigazoltabb, amely a kérdésről rendelkezésre áll – tette hozzá Marie-Claude Rousseau professzor.

A kutatók a vizsgálatban részt vevő 3043 személynek összehasonlították az oltottsági állapotát a quebeci oltási regiszter alapján. Megállapították, hogy a Covid-19-en átesettek 54 százaléka kapott gyermekkorában BCG-oltást, a kontrollcsoportban pedig ez az arány 53 százalék volt.

A kutatók elemzésükben figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint az illető foglalkozása, neme, kora, anyagi helyzete, valamint azt is, hogy városban vagy vidéken él.

Bár reméltük, hogy megfigyelhetünk bizonyos védőhatást, az eredményeken nem csodálkoztunk. Minden résztvevő évtizedekkel ezelőtt kapta meg az oltást. Azoknál sem találtunk védőhatást, akik az 1970-es évek elején kapták meg. Ugyanakkor a tanulmányba bevontak száma korlátozott volt, ami csökkenti a csekély védőhatás észlelésének a lehetőségét – tette hozzá Rousseau.

Borítóképünk illusztráció