2021.10.22. 16:35
Száz millió éves, tökéletesen megőrződött rákot találtak egy borostyánban
Az érintetlen kövület megmagyarázhatja, hogyan hagyták el ezek az állatok az óceánt.
26 June 2021, Mecklenburg-Western Pomerania, Kloster: Henry Engels (53) holds an amber in the sun. The native of Hiddensee has been running an amber workshop for 20 years. He makes earrings, necklaces and much more from amber and then sells the art objects to tourists.
Forrás: DPA/AFP
Fotó: Stephan Schulz
Több mint 100 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok a Földön jártak, miközben egy apró rák kivándorolt a partra. Ez az állat szerencsétlenségére azonban beleragadt a gyantába és elpusztult. Az anyag később megkövesedett és a borostyán nemcsak a rák testrészeit, hanem a lágy szöveteket is, például a csápokat és még a kidudorodó szemeit is megőrizte – írja az Origo.
A látványos példány valójában a valaha felfedezett legteljesebb rákkövület. Az ősi rákot a tudósok Cretapsara athanata-nak keresztelték el és Észak-Mianmarból származik. A Science Advances tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a megkövesedett gyantát a kínai Longyin Amber Múzeum kutatói még 2015-ben vásárolták meg a helyi bányászoktól, eddig azonban nem vizsgálták.
Egyetlen szőrszál sem hiányzik a testről, ami figyelemre méltó – mondta Javier Luque, a Harvard Egyetem Organizmus- és Evolúciós Biológiai Tanszékének posztdoktori kutatója a ZME Science online tudományos portálnak, aki a világ egyik vezető tudósa a rákok evolúciójával kapcsolatban. – A borostyánkövületet megpillantva egyszerűen nem értettem, hogy mit csinált egy rák a fagyantában, mert ez nagyon furcsa, érthetetlen jelenség.
Lida Xing, a Kínai Egyetem szakembere és munkatársai mikro-CT-vizsgálatok segítségével rekonstruálták az ősi rák háromdimenziós modelljét, ami lehetővé tette számukra, hogy a legapróbb részletekig tanulmányozzák a példányt, beleértve a testét borító, finom szőrszálakat is.
A 100 millió éves példány nagyon hasonlított a modern rákokra, ám apró méretéből ítélve (amely mindössze 5 millimétert jelent) valószínűleg csak néhány napos lehetett. Az eddig felfedezett, legrégebbi rákkövületek a jura korszakból származnak, ám a korábbi rákkövületek hiányosnak bizonyultak és nagyrészt karomdarabokból álltak.
Az új példány azonban 25-50 millió évvel megelőzi a korábbi rákszerű kövületeket, és tökéletesen megegyezik az „élet rákfájának„ molekuláris rekonstrukciójával.
A molekuláris DNS-elemzések azt jósolták, hogy a szárazföldi rákok több mint 125 millió évvel ezelőtt váltak el tengeri őseiktől.
Így ez a jelenlegi, csodálatos példány áthidalhatja az elméleti előrejelzések és a tényleges fosszilis feljegyzések közötti szakadékot. A szakemberek szerint ez azt is jelentheti, hogy a rákok jóval korábban megtehették az első szárazföldi lépéseiket, mint azt a tudomány eddig vélte.
Azt azonban egyelőre nem tudják, hogy Cretapsara athanata szárazföldi fajként élt vagy sem, ám úgy tűnik, hogy hiányos tüdeje miatt valószínűleg még nem alkalmazkodott teljesen a földi élethez. A tudósok úgy vélik, hogy ez az ősi rák valószínűleg édesvízben vagy esetleg sós vízben érezte jól magát és a kedvelt élőhelyei közé az erdő talaján keletkező tócsák tartozhattak.