Éhség vagy fáradtság?

Korog a gyomrunk, remegünk, esetleg szédülünk is. A szervezeted figyelmeztet, hogy ideje enni. Ahogy az autónak szüksége van üzemanyagra a működéshez, úgy a testnek élelmiszer kell, hogy energiát termeljen a túléléshez és a fejlődéshez, ám néha a szervezetünk is tévesen riaszt – írja a Mindmegette.hu. 

Biológiai szempontból az éhségérzet kialakulása egyszerű. 

Egy ghrelin nevű hormon okozza, amelynek az a szerepe, hogy jelezze: a szervezetnek táplálékra van szüksége. 

Míg a ghrelin szintje étkezés előtt megemelkedik, étkezés után pedig csökken, addig a leptin – egy másik, zsírsejtekben termelődő hormon – szintje épp fordítva alakul. Ez a hormon ugyanis arról „tájékoztatja” az agyat, hogy elegendő az energia, nincs szükség több élelmiszer fogyasztására.

Ebben a folyamatban azonban néha zavar keletkezik, és olyankor valójában sokkal többet ehetünk, mint amennyire szükségünk lenne, illetve sokkal többször érezhetjük magunkat éhesnek, mint indokolt lenne. Mutatjuk az okokat!

1. Egy ideje nem ettünk semmit

Nos, a legnyilvánvalóbb ok, amiért a pocak jelez, hogy táplálékra lenne szüksége, ha jó ideje már nem ettünk.  A táplálékhiány idővel tüneteket produkál: ha fáradtnak és gyengének érezzük magunkat a mardosó éhség mellett, az teljesen természetes reakciója a testünknek.  Energiatakarékosságra int, amíg nem jut újabb energiaforráshoz. 

Az éhség miatti kényelmetlen érzések intenzitása, időtartama eltérő lehet, mivel több tényezőtől is függ. 

Általában az emberek az utolsó étkezés után 3-5 órával kezdenek éhesek lenni, de ez az idősáv egy bőséges étkezést követően ki is tolódhat.

2. Keményen dolgoztunk

Egy intenzív edzés vagy kemény fizikai munka során a szervezet sok-sok kalóriát éget el és rengeteg tápanyagot használ fel, ezért teljen normális, hogy egy-egy ilyen akció után éhesek leszünk. Az azonban már nem mindegy, hogy ilyenkor mit eszünk, mert az izmok regenerálódása és az izomszövetek növekedésének serkentése érdekében nagyobb fehérje-, szénhidrát- és zsírbevitel szükséges.

3. Nem aludtunk jól

Sajnos a kevés alvás rendesen össze tudja kuszálni a jól felépített étkezési terveket is. A pihentető alvás ugyanis elengedhetetlen az étvágy szabályozásához. 

Amíg alszunk, addig az agy és az immunrendszer regenerálódik, erősödik, szabályozva a ghrelin működését. 

Ha nem pihenjuk ki magunkat, akkor a ghrelin hormon szintje magasabb lesz, ami megnöveli az éhségérzetet.

4. Nem eszünk elég fehérjét, zsírt és rostot

Nemcsak azért lehetünk éhesek, mert már sok idő eltelt az előző étkezés óta, hanem azért is, mert nem a megfelelő ételeket ettünk. Ahhoz, hogy a vércukorszintünk ne ingadozzon, olyan étrendre van szükségünk, amely megfelelő mennyiségű fehérjét, zsírokat és rostot tartalmaz.

 A fehérje szabályozza a ghrelin és a leptin szintjét, segítve a jóllakottság érzés kialakulását. 

A minőségi zsír segít a leptin termelődésében, jelezve ezzel a teltségérzetet és lassítja az emésztést. A magas rostbevitel beindítja a rövid szénláncú zsírsavak termelődését, amitől a szervezet jóllakottnak érzi magát.

5. Terhesség, szoptatás

A terhesség alatt megnő a szervezet kalória- és makrotápanyag-igénye, hogy elegendő üzemanyagot biztosítson a magzat növekedéséhez. Ezek a tápanyagok közvetlenül elősegítik a baba agyának, csontozatának, izomzatának és zsírszövetének fejlődését és növekedését. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szoptatás óriási igénybevétel a női szervezet számára. Általánosságban elmondható, hogy míg a terhesség alatt naponta plusz 300 kalóriára lehet szüksége a szervezetnek a zavartalan működéshez, addig a szoptatás alatt napi 500-1000 kalóriatöbblettel is számolhatunk. 

6. Nem vagyunk egészségesek 

Éhséget okoz több betegség vagy állapot is: a hyperthyreosis, azaz a pajzsmirigy túlműködése, a bélrendszer parazitafertőzése, a cukorbetegség, és a hipoglikémia (alacsony vércukorszint).

7. Felborult a hormonális egyensúly

Egy ütős esti buli után másnap eszelősen kívánjuk a pizzát vagy más, szénhidrátban gazdag ételt? Ez normális reakciónak tűnhet, de valójában azt jelzi, hogy a hormonjaink nem működnek jól. 

Az alkohol ugyanis gátolja a leptin – a teltségérzésért felelős hormon – termelődést. 

Emellett a túlzott alkoholfogyasztás csökkentheti az önkontrollt, ezért az emberek hajlamosak többet enni, ha isznak.

Egy másik hormon is hatással van az éhségre: a mellékvesében termelődő kortizol szintje stressz hatására növekszik, farkasétvágyat okozva. Ilyenkor jön a stresszevés, ami viszonylag sok embernek okoz először örömet és megkönnyebbülést, majd a mérleget látva komoly gondokat.

8. Étkezési rutin hiánya

Ha nincs rendszer az étkezésben, mindig máskor eszünk vagy kihagyunk étkezéseket, állandó kísérőnk lesz az éhség. Így viszont nagyobb eséllyel viszünk be extra kalóriákat. Érdemes minden nap nagyjából ugyanabban az időben enni.

Borítókép: illusztráció (Shutterstock)