Génszerkesztett tyúkok tehetik olcsóbbá a gyógyszergyártást?

Génszerkesztéssel olyan tyúkokat hoztak létre a skóciai Roslin Intézetben, amelynek tojása ízületi gyulladást és a rák néhány típusát gyógyító szerek alapanyagát tartalmazza – írta a BBC hírportálja.

Korábban tudósoknak már sikerült kimutatni, hogy génmódosított kecskék és nyulak teje illetve a tyúkok tojása alkalmas úgynevezett terápiás fehérjék előállítására. (Tyúktojásokat már most is alkalmaznak oltóanyagok, mint például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására.)

Emberi gént kevertek a tyúkéba

Az Edinburghi Egyetem Roslin Intézete kutatóinak új módszerében a tyúk DNS-ének egy részébe – amely a tojásfehérje termelésében vesz részt – egy emberi gént illesztettek, amelyik a kívánt fehérje előállítását irányítja.

„A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet”

- mondta Lissa Herron, az intézet munkatársa.

A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint patikatisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz.

Sok betegség azért lép fel, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más anyagból elegendőt termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.

Csak győzzék tojással

A kutatók két fehérjére összpontosítottak, az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, a másikból (makrofág-CSF) a károsodott szövetek önjavító készségét stimuláló terápiát fejlesztenek.

Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek.

„Egyelőre nem állítunk elő gyógyszert, ám kutatásunk megmutatta, hogy a tyúktojás kereskedelmi mennyiségben alkalmas olyan fehérje gyártására, amely gyógyszerfejlesztő kutatások és más biotechnológiai alkalmazások alapja lehet” – mondta Helen Sang, az intézet professzora.

A kutatók remélik, hogy a tyúktojásos módszerrel állatoknak való gyógyszereket is tudnak majd gyártani, köztük olyanokat, amelyek az immunrendszer erősítésével az állattenyésztő telepeken használt antibiotikumok alternatívái lehetnek.

A fehérjéket előállító csirkék nem szenvednek, a farmon nevelt társaikhoz képest több törődést kapnak

- mondta Lissa Herron.

„Kényelmes, tágas ketrecekben élnek, szakképzett technikusok etetik és itatják őket nap mint nap. A tyúkok szempontjából ugyanaz történik, mint mindig, tojásokat tojnak, az egészségükre semmilyen hatása nincs a változásnak” – magyarázta.