Nagy Ádám nem a csúcsokkal foglalkozik, hanem a győzelmekkel

Nagy Ádám az Európa-bajnokságok történetének legtöbbször szereplő magyar futballistája, a 2016-os és a 2021-es Eb-n is háromszor lépett pályára, valamint a pályán töltött percek tekintetében is vezet a rangsorban. A franciaországi viadalon az utolsó csoportmeccset hagyta ki, a portugálok ellen nem nevezte Bernd Storck, azonban a belgák elleni nyolcaddöntőben már a pályán volt Toulouse-ban. Ahogy három éve is végig számított rá Marco Rossi. Intelligens és tisztelettudó, ő a legstabilabb nyilatkozója a nemzeti együttesnek. Nem keres kifogásokat, az elsők között jön ki az öltözőből és sokakkal ellentétben mindig megáll beszélgetni hazai és külföldi tollforgatókkal egyaránt a mixed zónában.

- Az elmúlt évek remek eredményei miatt természetesen sokkal jobb kezdésben bíztam én is, a svájciak elleni nyitómeccsen. Soha nem jó vereséggel kezdeni egy ilyen nagy tornát, az első félidőben gyengén játszottunk, nem ízlett nekünk az ellenfél letámadása. A lefújás után csalódottságot éreztem, dühöt, azzal együtt is, hogy a vereséget csak magunknak köszönhettük. Nem reagáltuk le időben a húzásaikat, nem álltunk vissza időben, engedtük a passzaikat. A második félidőben nagyot javultunk, szépítettünk, volt esélyünk az egyenlítésre is, sajnos nem sikerült. A csapatunk erejét eddig ad adta, hogy a mérkőzéseken nem igazán kerültünk hátrányba, mindenki tudta rólunk, hogy hátul masszívak vagyunk, ezúttal sajnos ezt nem tudtuk bizonyítani. A korábbi összecsapásokhoz képest rendkívül gyenge teljesítményt nyújtottunk, főleg az első játékrészben. Akadt, aki kérdezte, az izgalom számlájára olt írható, a vártnál gyengébb produkció. Ezt nem gondolom, bár feszültség kétség kívül dolgozott bennünk. Voltak egyéni hibák, ezek benne vannak a futballban. Az ellenfél harmadik gólja Willi Orbán bakija után született, nem gondolom, hogy ő izgult volna, hiszen hatalmas rutinnal rendelkezik a német bajnokságból és a nemzetközi porondról, nagyon sok, ilyen hangulatú meccsen szerepelt már. Az igazság az, egy rontás után a selejtezőkön nem büntet azonnal az ellenfél, akad lehetőség a korrigálásra, ezúttal azonban a legjobb válogatottak találkoznak, az első svájci gólnál eltolódtunk, a rivális két passzal azonnal ott volt a tizenhatosunkon belül és nem is hibázott. A második góljuk előtt volt lehetőségünk felszabadítani, nem tettük meg, kis passzokkal igyekeztünk kihozni a labdát, amivel nincs gond, da ha hiba csúszik a gépezetbe, ezen a szinten ezt azonnal büntetik.

A második találkozón a házigazda, végső győzelemre is esélyes németekkel találkozott Marco Rossi együttese. A vendéglátók kétgólos győzelmet arattak.

- Tudtuk, a folytatásban, a németek ellen még kevesebbet lesz nálunk a labda, a németek még komolyabb játékerőt képviselnek, a pálya középső részén nagyon jól adogatnak. A magyar válogatott ereje abban rejlik, hogy szervezetten védekezik, a közös labdaszerzés után pedig gyorsan lendül támadásba. A mérkőzéseken mindig akadnak lehetőségek, amikor meg tudjuk bontani az ellenfelet. A németek ellen is bizonyítottuk, hogy egy erősebb válogatottat is képesek vagyunk megszorongatni, ha taktikailag összeszedett, felnőttes játékkal képesek lehetünk borítani a papírformát. Ezért is volt szerencsétlen helyzet, hogy a játékvezető belenyújt a mérkőzésbe. Nyilvánvaló, a bíró nem fog a nagyobb csapat ellen fújni, főleg, ha házigazdáról van szó. Én nem szoktam a játékvezetővel foglalkozni, de ezúttal nem megkerülhető a szerepe. Egy ennyire fontos, kiélezett mérkőzésen apróságok döntenek a kimenetelről. Ráadásul most nem kicsi volt a tévedés, hanem nagy, ugyanis Willi Orbánt esetében egyértelmű volt a szabálytalanság, ami a házigazdák vezető gólját eredményezte. Jól kezdtünk, nagy helyzettel, aztán kiegyenlítetté vált a mérkőzés, próbáltuk lezárni a területeket, szabálytalanság előzte meg a németek első találatát, ami abból is látszott, hogy Gündogan is megállt egy másodpercre, aztán látta, hogy a bíró továbbengedte az akciót. Természetesen nem csak a bírót, magunkat is okolhattuk a találatért. Miután ez UEFA által rendezett esemény, úgy gondolom, ekkora hiba nem fér bele, hogy nem kezelik egységesen a csapatokat, a játékosokat. Arra megy el a bíráskodás, hogy akadnak sípmesterek, akik szinte bicskanyitogatóan arrogánsak, lekezelőek, nem lehet velük beszélni. Persze, nekik sem könnyű a helyzetük, hiszen meg kell fogniuk a játékosokat, kézben kell tartani a mérkőzéseket. Nagy a tét, a labdarúgók is érthetően feszültek, de el kell fogadnunk a bírói döntéseket.

A középpályás soha nem a hátsó kijáraton hagyja el a stadiont, jobbára elsőként érkezik, nem kerüli el a tollforgatókat és tévéstábokat. Mindig átgondoltan, körültekintően fogalmaz.

- Néha elgondolkodom azon, a válogatott médiastábja nem szeret túlzottan, azért küld mindig a sajtó, azaz az oroszkánok elé… – teszi hozzá mosolyogva. – Azt nem mondom, hogy várom a nyilatkozási lehetőségeket, az viszont igaz, hogy nem jövök zavarba, elég jól formálom a szavakat. Gyakran kell megnyilvánulnom, a szűk, baráti körömben is nyitott, sokat beszélő személyiség vagyok, egyébként kicsit zárkózott típusnak gondolom magam. A csapatban nem vagyok hangadó, de ha kell, felszólalok, ugyanis tapasztalat, életkor és mérkőzésszám tekintetében is lassan rangidős vagyok. Ha kíváncsiak a véleményemre, akkor természetesen mindig elmondom.

Nagy Ádám nem foglalkozik azzal, hogy az Európa-bajnokságokat tekintve a hazai örökranglistán csúcstartó lett a vívott a meccsek és a játékpercek tekintetében.

- Ez természetesen jó érzés, hiszen kézzel fogható, ami büszkévé tesz, de természetesen nem ez a fontos, hiszen egy játékos vagyok a csapatból. Két, vesztes meccs után nyilvánvalóan nem ezzel foglalkoztam, hanem azzal, hogy a skótok ellen megszerezzük a győzelmet. A svájciak és a németek elleni vereség után sajnálatos módon vissza kellett térnünk ahhoz a magyar szokáshoz, hogy számolgatnunk kellett. Mindannyian tisztában voltunk azzal, a továbblépéshez nem elég az, ha mi mindannyian hozzátesszük a magunk részét a sikerhez, szükség lesz az égiek, a foci isteneinek segítségére is. Azzal, hogy rosszul kezdtük a tornát, az lett a cél, hogy a harmadik csoportmeccsen megszerezzük a három pontot, harmadik helyen, valahogy továbbjussunk a csoportból. Skóciával nem játszottunk a közelmúltban, azzal tisztában voltunk, fizikális csapat, a németek és a svájciak jobbára fociznak, a britek meg inkább túrják a pályát. Próbáltuk elkerülni, hogy a kapunk közelébe kerüljenek. Ez döntően sikerült is, főleg a második félidőben egyértelműen domináltunk, sokkal több helyzetük volt, mint a riválisnak. A mérkőzés előtt megbeszéltük, olyan mentalitással lépjünk pályára, hogy akaratban füléjük kerekedjünk, a párharcokat megnyerjük. Az akarat és a szív párharca volt, végig nyílt, kemény sisakos küzdelem, úgy érzem, nekünk volt több lehetőségünk a gólszerzésre, főleg a végjátékban. Kidolgozott akciókkal mi jelentkeztünk, ők kapu elé ívelt labdákkal, kavarodás után próbáltak betalálni. Hatalmas boldogság volt, hogy sikerült a hosszabbítás végén begyömöszölnünk a mindent eldöntő találatot.

Az immár 84-szeres válogatott, ezzel az örökrangsorban Puskás Ferencet beérő Nagy Ádám a korábbi évek meccseivel ellentétben a skótokkal szembeni derbin nem volt kezdő, de ezt előzőleg megbeszélte a szövetségi kapitánnyal.

- Marco Rossi elmondta, két meccs után frissíteni akar, jelezte, változtatásokat eszközöl. Schafer András mellett Callum Styles – mi csak Stílusnak nevezzük – játszott a posztomon, szerintem jól teljesítettek mindketten, a második félidőben kerültem pályára, nagy öröm volt, hogy ott lehettem, amikor bevittük a győztes találatot. A tartalék játékvezető felmutatta a táblát, hogy tíz perc hosszabbítás, arra gondoltam, ez elég lehet a döntésre, ugyanis a továbbjutáshoz a skótoknak is támadniuk kellett, a döntetlennel egyik fél sem ment volna semmire. Senki nem ülhetett az eredményre. Tudtuk, hogy jönni fognak, megnyílnak majd a területek, egy ilyen alkalmat sikerült kihasználnunk. A meccs után természetesen vártuk a többi csoport alakulását, mindannyian bíztunk abban, hogy folytathatjuk, sajnos nem alakultak számunkra kedvezően az eredmények. Ezzel együtt is hatalmas élményt jelentett a kontinensviadal, nagyszerű volt ismét érezni a szurkolók szeretetét, akik hosszú évek óta kitartanak mellettünk jóban, rosszban. Szerencsére ebben sokkal több a jó.