Mérlegen a kémiai szerek

Alig hatvan éve használ a világ kémiai eredetű, és tegyük hozzá, hatékony növényvédő szereket - villantja fel a szakmai előzményeket Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) velencei székhelyű növény- és talajvédelmi igazgatóságának vezetője, agrárkémikus agrármérnök. Az USA-ban alkalmazták először e szereket, s később negatív legendaként terjedt el a világban, hogy a termés növelése érdekében nyakló nélkül használták azokat számos helyen. (Nem véletlenül tartottak a felelőtlen alkalmazástól, az ismert DDT-ről azóta kiderült rákkeltő hatása, be is titltották az egyébként hatékony szert.) Az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk okán egyre szigorúbb szabályok születtek, de némelyek szerint ma mintha a ló másik oldalára esnének át a kemikáliák ellen protestálók. A dilemma ma is időszerű: éhen haljunk (a túlnépesedett, mostoha mezőgazdasági viszonyú és szegény országok lakói) vagy kockáztassunk a kémiai ráhatással. Az Európai Unióban, de hazánkban már a csatlakozás előtt is egyre cizelláltabb törvényi előírások szabályozzák a növényvédő szerek használatát, amelyek ismét szigorodtak.

- A növényvédő szerekkel kapcsolatban pontos előírások vonatkoznak a kereskedelmükre, a vásárlásukra és a felhasználásukra - sorolja Pálmai Ottó. - Az első kategóriás szerek potenciálisan a legveszélyesebbek, ezeket csak felsőfokú szakirányú végzettség birtokosa vásárolhatja és használhatja, s azokban az üzletekben, ahol ilyet forgalmaznak, hozzáértő személy alkalmazása kötelező. A második csoportba tartozó kemikáliákhoz középfokú növényvédelmi végzettség szükségeltetik, amelyet bárki megszerezhet. A velencei talajvédelmi állomáson is szervezünk ilyen 80 órás tanfolyamokat, s a sikeres vizsgát követően elnyeri a képesítést a jelentkező. A harmadik kategóriás szerek értelemszerűen szabad forgalomban kaphatók, felhasználhatók, de természetesen a tájékozódás ez esetben is fontos - szögezi le az alapvető szabályokat Pálmai Ottó.

- Az EU-ban 2004-ben megszigorították a növényvédő szerek kategorizálását, megszigorították a forgalmazás feltételeit, s számos kemikáliát betiltottak. Hazánkban 150-féle, korábban kapható szert már nem forgalmaznak ennek következtében, jelenleg 250-260-féle hatóanyagú szer kapható. Mivel ezek hatóanyagokra vonatkoznak, ennek mintegy a duplája mennyiségű szer kapható, amelyek tartalmazzák az említett hatóanyagokat - fogja össze röviden a lényeget a szakember. Nem titkolja, e területen is hatnak a lobbiérdekek, de ez másik történet. Nem tartja helyesnek, hogy az eddigi kockázat alapú eljárás helyett veszély alapú szempontok szerint osztályozzák a növényvédő szereket, nem utolsósorban attól tartván, hogy felesleges rémületet keltenek az emberekben, a felhasználókban.

- Az emberi alkalmazású gyógyszerek engedélyeztetése is kockázat alapú, miért szigorúbb ez a növényvédő szereknél? - kérdezi. - A januári brüsszeli eu-s tanácskozáson példátlan keménységgel vágtak bele a szakemberek a téma tárgyalásába, az eredeti verzió elfogadása esetén a hazai szerek 70-80 százalékát betilthatták volna! Szerencsére ez nem történt meg, a tilalmak ellenére maradt mozgástér. A jelenleg forgalmazott gomba-, gyom- és rovarölő szerek 15-20 százalékát így is bevonják hamarosan az Európa Tanács utasítására.

Az aggódók megnyugtatására elmondható, hogy Magyarországon 1972-től mennyiségileg és minőségileg is korlátozzák e kemikáliák forgalmazását, használatát, s képzett agrárszakemberek a letéteményesei a dolognak. Nem utolsósorban borsos áruk miatt sem pazarolják az ominózus anyagokat a gazdálkodók, akiknek elemi érdeke mind a gazdaságos, mind az egészséges élelmiszer- vagy takarmány-alapanyag előállítása! 2008 nyarától betiltották például a kukorica gyom irtására szolgáló triazin alapanyagú szereket, amelyek hosszú idő alatt bomlottak le a talajban, s nemkívánatos volt az élővizekbe kerülésük is. Vegyszerek nélkül azonban nem megoldható az intenzív élelmiszer-előállítás, mert a kultúrnövények ellenségei is károsak. A teljes biotermeléssel nem laktatható jól a világ.

A hántolatlan gabonában magas szinten lelték meg a fusarium gombafajok toxinját egy minapi hír szerint. A talajban élő károsítók többféle toxint tartalmaznak, s e penészgomba anyagcsereterméke zavarokat okozhat az emberi szervezetben. Betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket, helyes mezőgazdasági gyakorlattal (fémzárolt vetőmaghasználattal, növényvédelemmel a kockázati tényezők minimálisra csökkenthetők). Az egészséges, teljes kiőrlésű gabona fogyasztása kívánatos, csupán a fertőzött liszt a káros!

Nem csak a mezőgazdasági boltokban érzékelhető, hogy a tavasz beköszöntével megnőtt a kereslet a gombaölő, a rovarirtó és gyomirtó szerek iránt, de az illegális kereskedelemben is. A hétvégén egy mezőfalvi tanyáról érkezett bejelentés: a vegyszerraktárból hat doboz, kukoricához használatos gyomirtót is elloptak. Mivel a növényvédő szerek drágák, az illegális csatornákon nyomott áron értékesítve is számottevő haszonnal értékesíthetők - mutat rá a megyei rendőr-főkapitányság frissen kibocsátott közleménye. A növényvédő szerek nagy részének birtoklása és kezelése engedélyhez kötött, s csak vizsgázott szakember tudja a környezet- és az egészségkárosodás veszélye nélkül felhasználni azokat.