Veszni hagyott energia

A napenergiának prioritást kellene élveznie a megújuló energiaforrások között Magyarországon, hiszen átalakítása nem jár károsanyag-kibocsátással és igen hatékony - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) közleményében. Magyarországon a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek - a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is - rendkívül kis mértékben terjedtek el. Az intézet álláspontja szerint a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal biztosítani. A napenergetikai ágazat magyarországi térnyerése ugyanakkor figyelemreméltó, legalábbis ami a termelést illeti. A szektor 2008. évi 35 százalékos növekedése után további évi 25 százalékos bővülés várható, ami ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak - idézi a közlemény Bársony Istvánt, az MTA MFA igazgatóját. A professzor szerint ugyanakkor sok még a tennivaló a hazai gyártók magyar piacának megteremtése területén, hiszen a termelés meghatározó része jelenleg exportra történik. Amíg az EU több tagállamában a kormányok egy kilowattóra napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 euró (28 forint), miközben a lakossági áram ára kilowattóránként 44 forint. Tavaly Magyarországon a teljes energiafogyasztás 4,7 százalékát biztosították megújuló energiaforrásokból, ami messze elmarad az ország lehetőségeitől, az európai uniós elvárásoktól. Az uniós vállalás szerint 2020-ra a tagállamoknak a megújuló energiák arányát 20 százalékra kell emelniük.