Kockázatos cégek

Az országigazgató szerint kérdés, mit hoznak a 2009-es beszámolók. Dercze szerint tavasz végén jelennek meg a gyenge eredmények hatásai a minősítésekben, amelyek rosszabb teljes képet mutatnak a magyar cégekről. - Növekedés várható a kockázatos cégek számát tekintve. Ebben nem leszünk egyedülállóak, mert a folyamat régiós szinten is látható lesz, de Magyarország a nagyobb növekedést produkáló csoportban lesz - állítja Dercze Zoltán. Az országigazgató szerint a gyatra 2009-es üzleti eredmények hatalmas problémát okozhatnak 2010-ben. - A 2009-es évben sok cégnek stagnál vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. Az értékelő rendszerek ezt negatívan értékelik, így sokan a korábbinál rosszabb besorolást kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos szállítóknál feketelistára kerülhetnek, és banki hitelekhez is sokkal nehezebben juthatnak hozzá - mutat rá az igazgató. Hozzáteszi, ez egy rendkívül ellentmondásos helyzet: amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok, és ez a minősítéseken keresztül egyfajta rendszerszerű féket jelenthet a gazdaságra. Hozzáteszi, ez nem egy szándékfolyamat, hanem rendszerszerű, azaz számos szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat a céges előírása alapján.

A vállalatoknak fontos, hogy átgondolják a hitelkockázati előírásaikat. Ha lazít a cég, akkor fokozott kockázatot vállal, amennyiben nem, akkor a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki, akik élnek a kockázatcsökkentő eszközökkel, például figyelnek olyan meginduló előjelekre, mint a csőd, az adós monitoring vagy éppen a székhelyváltoztatások.A tavalyi év hazai üzleti eredményei gyatra teljesítményt mutattak A Coface adatai szert a cégek 80 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Az országigazgató úgy látja, fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után 2-3 héttel beszedhető a teljes összeg, 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

Az országigazgató szerint kérdés, mit hoznak a 2009-es beszámolók. Dercze szerint tavasz végén jelennek meg a gyenge eredmények hatásai a minősítésekben, amelyek rosszabb teljes képet mutatnak a magyar cégekről. - Növekedés várható a kockázatos cégek számát tekintve. Ebben nem leszünk egyedülállóak, mert a folyamat régiós szinten is látható lesz, de Magyarország a nagyobb növekedést produkáló csoportban lesz - állítja Dercze Zoltán. Az országigazgató szerint a gyatra 2009-es üzleti eredmények hatalmas problémát okozhatnak 2010-ben. - A 2009-es évben sok cégnek stagnál vagy csökken az árbevétele, sok lesz a veszteséges cég is, és az eladósodottság tekintetében sem várható javulás. Az értékelő rendszerek ezt negatívan értékelik, így sokan a korábbinál rosszabb besorolást kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos szállítóknál feketelistára kerülhetnek, és banki hitelekhez is sokkal nehezebben juthatnak hozzá - mutat rá az igazgató. Hozzáteszi, ez egy rendkívül ellentmondásos helyzet: amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok, és ez a minősítéseken keresztül egyfajta rendszerszerű féket jelenthet a gazdaságra. Hozzáteszi, ez nem egy szándékfolyamat, hanem rendszerszerű, azaz számos szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat a céges előírása alapján.

A vállalatoknak fontos, hogy átgondolják a hitelkockázati előírásaikat. Ha lazít a cég, akkor fokozott kockázatot vállal, amennyiben nem, akkor a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki, akik élnek a kockázatcsökkentő eszközökkel, például figyelnek olyan meginduló előjelekre, mint a csőd, az adós monitoring vagy éppen a székhelyváltoztatások.A tavalyi év hazai üzleti eredményei gyatra teljesítményt mutattak A Coface adatai szert a cégek 80 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Az országigazgató úgy látja, fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után 2-3 héttel beszedhető a teljes összeg, 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

A vállalatoknak fontos, hogy átgondolják a hitelkockázati előírásaikat. Ha lazít a cég, akkor fokozott kockázatot vállal, amennyiben nem, akkor a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki, akik élnek a kockázatcsökkentő eszközökkel, például figyelnek olyan meginduló előjelekre, mint a csőd, az adós monitoring vagy éppen a székhelyváltoztatások.A tavalyi év hazai üzleti eredményei gyatra teljesítményt mutattak A Coface adatai szert a cégek 80 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Az országigazgató úgy látja, fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után 2-3 héttel beszedhető a teljes összeg, 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.

A vállalatoknak fontos, hogy átgondolják a hitelkockázati előírásaikat. Ha lazít a cég, akkor fokozott kockázatot vállal, amennyiben nem, akkor a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatja el. Ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki, akik élnek a kockázatcsökkentő eszközökkel, például figyelnek olyan meginduló előjelekre, mint a csőd, az adós monitoring vagy éppen a székhelyváltoztatások.A tavalyi év hazai üzleti eredményei gyatra teljesítményt mutattak A Coface adatai szert a cégek 80 százalékának van rendszeresen lejárt követelése. Az országigazgató úgy látja, fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik szerint a számla lejárata után 2-3 héttel beszedhető a teljes összeg, 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.