Kivételes légi védekezés

Környezetvédelmi okokra hivatkozva kívánta az Európai Unió generálisan betiltani a levegőből történő vegyszerezést, s megtette ez irányú lépéseit. A hozzá nem értők is elbizonytalanodtak, hogy vajon nincs-e csakugyan igazuk, hiszen annyi felől mérgezzük magunkat, s a pillanatnyi gazdasági érdekek általában elaltatják az ésszerű óvatosságot. De kiöntenénk a mosdóvízzel a gyermeket is, érveltek a magyar agráriusok, s bebizonyították: a hatékony védekezés nem azonos a mérgezéssel!

- Az Európai Parlament és Tanács ajánlási szinten lényegében betiltotta tagországainak a légi növényvédelmet a 2009/128/EK irányelve szerint - idézi pontosan ezt a bizonyos irányelvet Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának vezetője. Az elismert szakember nem mellesleg tagja annak a bizottságnak, amely a nemzeti cselekvési tervet készíti el a növényvédelem felhasználásának fenntartható irányelvei alapján. Ez nem fából vaskarika, de ma úgy fest, hogy bár az EU megtiltja a légi növényvédelmet, igen szigorú feltételek mentén mégis élhetnek vele az országok.

- Sokkal nagyobb felelősségtudatot és fegyelmezettebb hozzáállást kíván ez a növényvédelmi pilótáktól - szögezi le Pálmai Ottó, ugyanakkor határozottan szakmai védelmébe a tavaly 50. évfordulóját megért magyarországi légi növényvédelmet. - Úttörők voltunk e téren, nincs okunk szégyenkezésre - mondja. - Az pedig nem túlzás, hogy éppen nekünk köszönhető az eu-s álláspont enyhülése. 2007 szeptemberében a Tolna megyei Őcsényben többnapos bemutatót és konferenciát tartottak az eu-s tagországok képviselőinek, a brüsszeli szakértőknek a repülőgépes és helikopteres növényvédelmi eljárásról, módszerekről, gyakorlati bemutatóval egybekötve. Ennek hatására élveznek kivételt azok az országok, amelyek a nagyon szigorú feltételeknek megfelelve mégis permetezhetnek a levegőből.

Az európai térségben a magyarok fejlesztették ki a légi növényvédelmet, szó se róla, szovjet, azaz orosz közreműködéssel. A kollektivizáció révén birtokkoncentráció történt, nagy területeket műveltek állami illetve termelőszövetkezeti formában, míg Nyugat-Európában ennek az ellenkezője volt jellemző. A 60-as években műtrágyaszórás is történt a levegőből, a nyíregyházi bázison mezőgazdasági repülőgépvezetőképző főiskola működött.

- Két-három orosz PO2-es géppel kezdődött az egész - idézi a múltat Szász Árpád agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, a repülőgépes növényvédelem honi megteremtésének szaktekintélye. - Sokáig fillérekért kaptuk az oroszoktól a repülőgép benzint, ez nem volt tétel. A légi növényvédelem csúcsidőszakában, 1985-86-ban öt és fél millió hektáron dolgozott 206 légieszköz, mert 1970-től megjelentek a KA 26-os helikopterek is. Egy légieszköz 13-15 földi gép munkáját végezte el, s mi hajtottuk végre a balatoni szúnyogirtást is - teszi hozzá. - A szakszerűen végrehajtott repülős növényvédelem semmivel nagyobb veszélyt nem hordoz magában, mint a földi védekezés - hangsúlyozza Szász Árpád, aki szakértőként ma is részt vesz az eu-s kívánalmak szerinti új szabályozás megalkotásában.

- Mindig ellenőrzött és szabályozott volt a légi növényvédelem hazánkban - nyomatékosítja Pálmai Ottó, akinek meggyőződése, hogy van létjogosultsága továbbra is e formának. - 1962-ben járta be a világot Rachel Carlsson Néma tavasz című könyve, amely a kemikáliák természetkárosító hatása miatt kongatta meg a vészharangot. Az USÁ-ban az erdészeti védekezés kapcsán okoztak nagy pusztításokat valóban, de nálunk ilyesmi nem történt. S mégis Magyarország volt a világon az első ország, amelyik betiltotta a klórozott szénhidrogének (mint a hírhedt DDT) használatát. Sorolhatnánk a vonatkozó tilalmakat, hogy szélben tilos permetezni, egyebek, miként az is tény, hogy hazánkban az elsodródások okozta kisebb károkon kívül nem voltak panaszok.

A MÉM (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium) Repülőgépes Szolgálata 1990-ig dolgozott 110 brigáddal a Budapest-Ferihegy központtal, száznál több gép és személyzete állt bevetésre készen. A szolgálat 1993-tól megszűnt, privatizálták az ágazatot, jelenleg Fejér megyében három szolgálat működik, az országban mintegy harminc. Töredékére csökkent a gépek száma, s a szabályok tovább szigorodnak. 2014. január 1-jétől kell életbe lépniük az új feltételek mentén megalkotott szabályozóknak, amelyek szerint kivételesen az ég felől is érkezhet a növényvédőszer. Pálmai Ottó szerint túlzott adminisztráció jellemzi a jövőt e téren, bonyolult engedélyeztetési rendszer, s nem ritkán életszerűtlen helyzetekre is ki kell dolgozni az eljárásokat. De legalább nem dobjuk sutba az ötvenéves gyakorlatot és tapasztalatot.