Fellegi: 24-26 milliárd eurós beruházás a Nabucco

A nemzeti fejlesztési miniszter, aki egy közös brit-magyar szervezésű, a megújuló energiák támogatásával és az alacsony széndioxid-kibocsátású beruházásokkal foglakozó szakkonferenciára érkezett a brit fővárosba, a rendezvény előtt magyar és külföldi újságíróknak tartott tájékoztatóján a Nabucco-beruházással kapcsolatban kijelentette: olyan EU-beruházásról van szó, amely bírja az Európai Unió politikai és pénzügyi támogatását, és Magyarország a maga részéről szintén szilárdan támogatja.

A Nabuccót azonban "számos probléma" övezi. A magyar szakminiszter ezek között első helyen említette, hogy egyelőre nem ismert a végső költség. A teljes beruházási költség 7 milliárd euró körüli szintről indult, most azonban "a nagyon derűlátó forgatókönyv is" 24-26 milliárd euró körüli összegről szól - mondta Fellegi Tamás.

Tekintettel az EU-tagállamok közfinanszírozási helyzetére, "nagyon komoly kétségeim vannak" azzal kapcsolatban, hogy a Nabucco-beruházásnak meglesz-e a szükséges közfinanszírozási támogatottsága szervezeti és tagállami részről - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter.

Fellegi Tamás szerint ezért a kritikus kérdés az, hogy lesz-e finanszírozás a magánszektorból.

A magyar gazdaság várható növekedési pályájára vonatkozó újságírói kérdésre Fellegi Tamás kijelentette: több olyan tényező is van, amely jelentősen befolyásolhatja az előrejelzéseket. Ezek közül az elsődleges fontosságú az, hogy születik-e érdemi megoldás az euróövezeti válságra, és ennek milyen pénzügyi következményei lesznek Magyarországra. E tényezők között vannak a Magyarország szempontjából fontos kereskedelmi partnerek növekedési adatai is.

Fellegi Tamás szerint azonban a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy ha a külső helyzet nem romlik jelentősen tovább, akkor a 1,5 százalékos jövő évi növekedési várakozás reálisnak bizonyulhat.

A londoni Cityben meglehetősen pesszimista jóslatok vannak forgalomban az euróövezeti növekedésről és így a közép-kelet-európai térség növekedési kilátásairól is.

A régió átalakulásának finanszírozására húsz éve létrehozott londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) múlt héten kiadott legfrissebb átfogó előrejelzése szerint például a Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan 3,1 százalékos gazdasági növekedés várható az előző, júliusi térségi jelentésben jósolt 3,5 százalék helyett. Az EBRD az euróövezeti adósságválság várható negatív hatásaival indokolta a becslés rontását.

Magyarország esetében a londoni bank az előző előrejelzésben szereplő 2,7 százalékról 1,0 százalékra vette vissza 2011 egészére szóló GDP-növekedési becslését.

Az EBRD 2012-re a közép-európai és balti csoportban most 1,7 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít jövőre, éppen a felét az eggyel korábbi prognózisában szereplő 3,4 százalékos jövő évi előrejelzésnek.

Magyarországnak az EBRD főközgazdásza, Eric Begrlöf és stábja által összeállított prognózis a jövő év egészére 0,5 százalékos gazdasági növekedést jósol. A júliusi EBRD-előrejelzésben még 2,8 százalékos magyarországi GDP-plusz szerepelt 2012-re.

A bank új elemzése szerint nem kizárható, hogy az euróövezeti válság eszkalálódása esetén az átalakuló régiót a 2008-2009-esnél is nagyobb külső sokk éri.

Fellegi Tamás a bankokra és az egyes gazdasági szektorokra kirótt válságadókkal kapcsolatos újságírói kérdésre hétfői londoni tájékoztatóján kijelentette: nem állítja, hogy ezek az adók "jobb vagy örömtelibb" üzleti környezetet teremtettek Magyarországon. A magyar kormány tudatában volt annak, hogy ezek a "nem kellemes, nem szokványos" intézkedések bizonyos mértékig aláássák a kormány és az üzleti élet közötti bizalmat. "Melyik azonban a jobb megoldás: hagyni az ország összeomlását, amely után a legkisebb esély sem nyílik az üzleti tevékenység újjáélesztésére ... vagy ezekkel az intézkedésekkel megkísérelni a válság terheinek újraelosztását" - tette fel a kérdést hétfői londoni tájékoztatóján a magyar szakminiszter.

Fellegi Tamás szerint az ország problémái nem oldhatók meg csak megszorító intézkedésekkel, tekintettel arra, hogy Magyarországon a havi átlagfizetés hozzávetőleg 450 euró, az átlagnyugdíj pedig mintegy 300 euró.