Ötezer milliárd forint vár gazdára

Kettőn múlik a vásár, az EU-s források kellő összegben történő lehívása egyaránt múlik a forrásokat közvetítő intézményrendszeren és  magukon a pályázókon - hangzott el azon a workshopon, melyet kedden rendezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a megyeszékhelyen.

Messze nem fogyott el az összesen több mint 8200 milliárd forint, amely a 2007 és 2013 közötti, uniós költségvetési időszakban hazánk rendelkezésére áll  - hangsúlyozta a nagy érdeklődés övezte rendezvényen  Molnár Tamás, a Közép-Dunántúli Regoinális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója.

A Nemzeti Ügyek Kormánya ciklusának félidejéhez érkezett. Két évvel ezelőtt a gazdaság az összeomlás szélén állt. Annak a törekvésnek,  hogy versenyképessé váljon a gazdaság, egyik fontos eszköze az Új Széchenyi Terv, a magyar gazdaság újjáépítésének programja - hangsúlyozta beszédében Vargha Tamás, a megyei közgyűlés elnöke.  A 2007  és 2013 közötti időszakban több mint 4300 pályázatot ítéltek támogatásra érdemesnek  a Közép-dunántúli régióban, csaknem 515 milliárd forint értékben. Az Új Széchenyi Terv indulása, 2011. januárja óta közel 1400 projekt kapott támogatást mintegy 85 milliárd forint értékben. Fejérben a támogatott projektek száma 1594, ez 291 milliárd forintot jelent. 262 milliárd esetében a támogatási szerződést is megkötötték, s 135 milliárdot   már ki is fizettek a pályázók részére - tűnt ki Vargha Tamás előadásából.

 
A jövő év végéig még 2600 milliárd forintnyi uniós forrás vár lehívásra - hangsúlyozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, aki elmondta: a  kormányváltás óta  felgyorsultak a szerződéskötések, a kifizetések. Probléma, hogy jelen állás szerint 700 milliárd forintról nem nyújtottak be számlát, noha ezt már meg kellett volna tenni. A nyertes pályázatok végrehajtása átlagban két évig  is elhúzódik. Ez  túlságosan hosszú idő - állapította meg Petykó Zoltán. Az önkormányzatok, az egyetemek nyertes pályázatai finanszírozását hivatott segíteni az 50 milliárd forintot tartalmazó  önerőalap. 

Ellenőrzötten  történik az uniós pályázati pénzek felhasználása

Területileg mennyire egyenletesen oszlanak el a pályázati támogatások? - tudakoltuk Csepreghy Nándortól, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs osztálya vezetőjétől. A Közép-Magyarországi régióban jóval kevesebb uniós forrás jut, mint a hat másik régióba, hiszen az egyenlőtlenségek kiküszöbölése a cél - hangzott a válasz.

Sokan gondolják úgy, hogy számos olyan dologra is kiírnak pályázatot, ami - jelen helyzetben legalábbis - felesleges - szembesítettük a közkeletű vélekedéssel a főosztályvezetőt, aki elmondta: a 2007 és 2013 közötti időszak pályázati célrendszerét 2007-ben jelölték ki. Az új  kormány 2010-ben  azzal szembesült, hogy meglehetősen kötött pályán kénytelen mozogni, még ha végrehajtott is bizonyos átcsoportosításokat. A 2014 és 2020 közötti időszak lesz az, aminek új koncepcióval lehet majd nekivágni  - így összegezhető röviden a felelet.

Milyen mértéket ölt az uniós forrásokkal történő visszaélés? - szólt a harmadik kérdés. A 2010-es kormányváltáskor célként fogalmazódott meg, hogy átláthatóvá kell tenni a pályázati pénzek lehívását. Ezt a célt szolgálta a központi felügyeleti rendszer létrehozása. A kifizetések oly sokszor bírált lassúsága éppen abból adódik, hogy csak olyan számla kerül kifizetésre, amelynek teljesítéséről meggyőződtek. Az uniós források felhasználását egyébként az Állami Számvevőszék, az Unió magyarországi ellenőrző szerve és más, uniós bizottságokhoz kötődő intézmények is kontrolálják.