Az akác és az akácméz hungarikummá minősítését kezdeményezik

Az Európai Bizottság (EB) 2013 végén terjesztette elő új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatát az úgynevezett idegenhonos özönfajok (inváziós fajok) betelepedésének és elterjedésének megelőzése és féken tartása érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a tagállami szintű fellépés nem elegendő, egységes uniós megközelítésre van szükség.

Ezek a fajok amellett, hogy az ember közvetítésével kerültek új, önerejükből elérhetetlen vidékekre, jó terjedő képességük, természetes ellenségük hiánya és szaporaságuk miatt képesek gyorsan elözönleni, „megfertőzni" új területeket. Az idegenhonos inváziós állat- és növényfajok jelentős természetvédelmi, egészségügyi és gazdasági problémát okozhatnak. Uniós szinten az ilyen fajok által okozott, pénzben kifejezhető kár évi 12 milliárd euróra tehető.

Az EB tervei szerint az EU számára leginkább veszélyt jelentő idegenhonos özönfajokat egy európai szintű egységes lista tartalmazná, amelyre a tagállamok és a Bizottság szakmai egyeztetésének eredményeként kerülnének fel az egyes fajok. A listán szereplő fajokkal kapcsolatosan a tagállamoknak különböző intézkedéseket kellene végrehajtaniuk.

– A tárgyalásokon határozottan képviseljük a Magyarország számára kiemelt gazdasági (erdészeti, faipari és méhészeti) jelentőségű akác megkülönböztetett kezelését. Ezt a magyar akác számára úgy szükséges biztosítani, hogy hazánk Európában egyedülállóan gazdag biológiai sokféleségét, turisztikai vonzerejét és az egészséges élet feltételeit is megőrizhessük – közölte a szaktárca.

Hazánkban van Európa akácerdejének a fele, ami a hazai erdőterület egynegyedét adja. A nemzetközi hírnévnek örvendő magyar méztermelés bevételeinek jóval több, mint a fele akácméz értékesítéséből származik. Okkal lehetünk büszkék azokra az eredményekre, amelyeket elődeink ennek a fafajnak a hasznosításával ez idáig elértek – fogalmazott a szervező, Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő.

A „koalíció", amelynek felhívását Győrffy Balázs, az agrárkamara, Mészáros László, a Magyar Méhészeti Egyesület, Luzsi József, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület, Jung László, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, Sódar Pál, az Alföldi Erdőkért, Jakab István, a Magosz elnöke és több dékán is aláírta, éppen ezért az akác és az akácméz hungarikummá minősítését kezdeményezi.