Interjú

2020.02.27. 09:28

Világszámmal kápráztatta el a közönséget ifj. Richter József és felesége

Ifjabb Richter József alig húszéves volt, amikor cirkuszigazgatónak választották, de jól vette az akadályokat.

Tarnóczy Orsolya

Az egyik első helyezett ifjabb Richter József és Merrylu Richter Pas de deux - balett lóháton című produkciója a 13. Nemzetközi Cirkuszfesztivál gáláján 2020. január 13-án.

Forrás: MTI

Fotó: Illyés Tibor

Januárban a XIII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon történelmet írt, feleségével közös produkciójukkal elnyerték az Arany Pierrot-díjat és a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját is. Előadásuk márciusig a Fővárosi Nagycirkuszban, azt követően pedig a Magyar Nemzeti Cirkusz országos turnéján látható. Erről és a cirkusz világáról is mesélt a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

– Pontosan hét éve nevezték ki a Magyar Nemzeti Cirkusz élére, ezzel a világ legfiatalabb cirkuszigazgatója lett. Nem riadt meg a kihívástól?

– Húszéves fejjel nagy felelősség hárult rám, de kihívásként éltem meg. Huszonöt évvel ezelőtt édesapám alapította a Magyar Nemzeti Cirkuszt, de mivel komoly felkérést kapott a Fővárosi Nagycirkusztól, a megüresedett helyére választani kellett valakit. Szépen lassan vettem át a helyét, közben rengeteget tanultam. Úgy tűnik, jó úton járunk, mert évről évre egyre nagyobb nézőszámot produkálunk. Erősek lettünk a közösségi médiában is, fent vagyunk a Facebookon, az Instagramon. Tavaly pedig az online jegyvásárlást is bevezettük.

– Meséljen, hogy néz ki egy napja?

– Attól függ, hogy éppen mire készülök. Jelenleg a Fővárosi Nagycirkuszban artistaként dolgozom, a díjnyertes produkciónkat mutatjuk be a feleségemmel, Merryluval. Közben rengeteg a tennivaló, hiszen a Magyar Nemzeti Cirkusszal márciusban húszállomásos turnéra indulunk. Hamarosan tíz artista érkezik Kínából, az ő ügyeiket is intézni kell.

– Mindent ön intéz?

– Egy igazán jó cirkuszigazgató mindenhez ért, de nagy, hetvenfős stábbal dolgozom.

Meccs Fucsoviccsal

– Néha el tud menni szabadságra?

– Egy hetet szoktam kivenni júliusban, akkor gyakorlatilag teljesen leáll a cirkusz. Olyankor rendszerint előveszem a teniszütőt is, és ütögetek a régi szép idők emlékére.

– Sokáig úgy volt, hogy profi teniszező lesz. Hogyan keveredett vissza a cirkusz világához?

– Cirkuszban nőttem fel, de Balatonlellén volt egy ismerősünk, akihez eljártunk teniszezni. Tulajdonképpen mindenki örült, hogy végre valami más szakmát választottam magamnak. Tehetséges voltam a teniszben, tizenegyedik voltam a magyar ranglistán, de egy híres cirkuszi mondás szerint „akinek egyszer a forgács a talpához tapad, azt nem tudja többé onnan levakarni”. Így 2008-ban visszatértem a cirkuszhoz, és szerencsére sikerült bebizonyítanom, hogy jól döntöttem.

– Nem hiányzik a sport?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. Legutóbb Fucsovics Marci bajnokságát néztem végig, és felerősödött bennem ez a hiányérzet, főleg, mert vele játszottam életem utolsó bajnoki meccsét. De nem bánok semmit, így vagyok boldog.

– Milyen az igazi 21. századi cirkusz?

– Pár évtized alatt is rengeteget változott a cirkusz világa, mert ma már a nézők is másra nyitottak. Már nem a tüzes karikát átugró oroszlánra kíváncsiak, hanem világszínvonalú produkciókra és modern show-ra.

– Figyelemmel követi, hogy mi történik a nemzetközi porondon?

– Egyrészt folyamatosan figyelem, másrészt közös műsorokban fel is lépek a sztárokkal. Ilyenkor igyekszem őket hozzánk csábítani, ami nem könnyű feladat, mert több évre előre le vannak szerződve.

– Kit sikerült mégis megnyernie?

– Minden évben legalább két-három sztárprodukciót szerződtetünk. Az előző évben a kiváló artistát, Simek László hívtuk el, aki a londoni olimpia záróünnepségén is fellépett. Sikerült a cirkuszunknak megnyerni Ovidiu Tellt, Románia legnívósabb íjmesterét, idén először pedig a Kínai Nemzeti Cirkusztól jönnek artisták.

Balett lóháton

– Vörös posztó az állatokat szerepeltető cirkuszok világa a legtöbb állatvédő szemében, önök is folyamatos támadásnak vannak kitéve. Mit gondol erről?

– Véleményem szerint állatok nélkül nem cirkusz a cirkusz. Nekünk ötven idomított állatunk van, az ingyenes nyílt napjainkon meg lehet nézi őket, hiszen nincs semmi rejtegetnivalónk. Az állataink folyamatos orvosi kontroll alatt állnak, rendszeresen megosztunk róluk képet és videót a közösségi oldalainkon is. Két éve a zebra mama és a szamár papa keresztezéséből született egy csikó, amihez hasonló még nem történt Magyarországon. Ez is azt jelzi, a társulatunknál olyan jól érzik magukat az állatok, hogy szaporodnak.

– Szandra, a világhírű elefánt is fellép még?

– Nélküle nem is lenne teljes egy előadás. Szandra most múlt negyvennégy éves, igazi középkorú hölgy. Filmekben is feltűnt, többek között a James Bondban, de játszott a Houdini sorozatban Adrien Brodyval is. Emellett rengeteg képet festett és sztárt borotvált meg.

– Újabb mérföldkő a hazai cirkuszművészet történetében, hogy a XIII. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon minden díjat bezsebeltek a feleségével.

– Az esemény különlegessége, hogy pont hat évvel ezelőtt ezen a fesztiválon ismertem meg a feleségemet, akivel akkor még vetélytársként léptünk fel, és megosztva nyertük el az Arany Pierrot-díjat. Idén úgy gondoltuk, visszatérünk oda, ahonnan elindultunk, és közös produkcióval lepjük meg a közönséget. A Pas de deux – Balett lóháton című előadásunk a világon egyedülálló olyan trükköket és mozdulatokat is bemutatunk, amilyeneket még sehol máshol nem láthatott a közönség. Ezzel pedig elnyertük a fesztivál nagydíját, az Arany Pierrot-díjat és hab a tortán, hogy mellé átvehettem a magyar cirkuszigazgatók aranyfokozatú díját is.

– Egy ilyen produkcióra mennyit kell gyakorolni?

– Az elején nagyon sokat kellett. Öt évvel ezelőtt álmodtuk meg ezt az előadást, és folyamatosan alakítottuk és fejlesztettük.

– Biztosítókötél nélkül a lovak hátán egyensúlyoz, miközben a fején tartja a kedvesét. Nem fél?

– Az artisták inkább egy egészséges drukkot éreznek fellépés előtt a bordó függöny mögött, ami ahhoz kell, hogy a produkció tökéletesen sikerüljön.

– Segítsen megértenem: mi a különbség az Arany Bohóc-díj és az Arany Pierrot-díj között?

– Az Arany Bohóc-díjat a Monte-Carlóban rendezett fesztiválon adják, és a cirkuszművészek Oscar-díjának is nevezik. Két éve én is átvehettem a 42. Monte-Carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. Az Arany Pierrot-díjat pedig a kétévente megrendezett Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon ítélik oda. Azt hiszem, artistaként sikerült mindent elértem, amit csak lehet.

Állandó bázis

– Mi a következő cél?

– Innentől már nincs feljebb, esetleg állami elismerést kaphat az ember. De a díjak mellett nekem nagyon fontos a nézők tapsa, az emberek mosolya. Rengeteg tervem van, és nem titkolt célom, hogy a jövőben a Magyar Nemzeti Cirkusznak létrehozzunk egy állandó bázist. Elképzelés már van róla, de még dolgozunk a kivitelezésen. Annyit elárulhatok, hogy helyszínként a Balaton és a főváros környéke jött szóba.

– Mi köti a társulatot a magyar tengerhez?

– Sokan tudják, hogy immár huszonhárom éve nyaranta Balatonlellén állomásozunk. Idén júliusban és augusztusban a balatoni közönség is élvezheti majd az Arany Pierrot-díjas produkciónkat és vadonatúj műsorral készülünk. Idén is lesz elefántfürdetés, Cirkuszok éjszakája, a vidámparkkal pedig közös Élménynapokat tartunk.

– A lovasakrobata-szám apáról fiúra öröklődik. Mikor bővül a Richter család?

– A feleségemmel természetesen gondolkoztunk a családalapításon, de jelenleg mindketten a karrierünk csúcsán vagyunk. Azt gondolom, pár évet még várunk a babaprojekttel.

Borítókép: az egyik első helyezett ifjabb Richter József és Merrylu Richter Pas de deux balett lóháton című produkciója a 13. Nemzetközi Cirkuszfesztivál gáláján 2020. január 13-án

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!