Jövő év májusától megfékezik a jeget

Kis Miklós Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Erős vidék című rendezvényén elmondta: az országos jégkár-mérséklő rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a vidékfejlesztési pályázaton keresztül finanszírozzák, a kormány kiemelt beruházásként kezeli a rendszer megvalósítását. Hozzátette: a becslések szerint a rendszer évi 1,5 milliárd forintos működtetését a gazdák kárenyhítési befizetéseiből finanszírozzák, kiegészítve a kormányzati költségvetés forrásaival.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a mezőgazdasági vállalkozások számára hasznos a fejlesztés, hanem minden magyar lakos számára.

Az államtitkár elmondta: csaknem ezer, talajon elhelyezett generátorból áll majd a rendszer, amely az egész ország területét képes lesz megvédeni a nagy jégesőktől. A generátorok egyharmada a legnehezebben megközelíthető területeken automata lesz, ezek központi indításra kezdik majd el párologtatni az ezüst-jodidot a levegőbe a jégeső közeledtekor. A többi generátort viszont önkénteseknek kell működtetniük a megfelelő időben – közölte, hozzátéve, hogy zajlik az önkéntesek toborzása, már eddig is sokan jelentkeztek.

Szólt arról is, hogy jelentős informatikai fejlesztés és az Országos Meteorológiai Szolgálattal komoly szakmai együttműködés szükséges a rendszer működtetéséhez.

Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke az eseményen elmondta: jégesőkre leginkább májustól kezdődően öt hónapon át lehet számítani. A jégkár-mérséklő rendszer úgy működik, hogy a generátorok az érkező front előtt legalább két órával ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, amely a felső légtérbe jutva megakadályozza, hogy nagy méretű jégkristályok alakuljanak ki. A több, de kisebb jégszemcse nem, vagy kevésbé okoz kárt.

A rendszert szemléltetve azt mondta: tízszer tíz kilométeres négyzethálót vetítve az ország területére, minden metszéspontba el kell helyezni egy generátort.

Hubai Imre Csaba, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke az MTI-nek elmondta: a rendszer hatékonyságáról már vannak tapasztalatok, hiszen három dunántúli megyében – Somogy, Baranya és Tolna – már működik egy 141 generátorból álló hálózat, amely része lesz az országos hálózatnak. A tapasztalatok szerint a rendszernek köszönhetően a kárarány az 1 százalékot sem éri el évente, míg az azt megelőző időszakban ezeken a területeken 4-4,5 százalékos volt az átlagos kár aránya.