Haltermelők: bővült a halválaszték, az árak változatlanok

Nagyobb a karácsonyi halválaszték az idén az elmúlt évhez képest, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) tájékoztatása szerint a kiváló minőségű halat a tavalyihoz hasonló áron lehet beszerezni.

Lévai Ferenc, a MA-HAL szóvivője, egyben az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek szerdán elmondta azt is: kérik a vásárlókat, hogy a karácsonyra szánt alapanyagok beszerzését ne halasszák az utolsó napokra, mivel az édesvízi halak a mélyhűtőben hosszú időn át megőrzik a minőségüket.

Rámutatott: a gazdag halkínálatból mostanában sorban állás nélkül választhatnak a vásárlók, ugyanakkor a tömeges várakozás fokozott veszélyt jelenthet a járványhelyzetben.

Lévai Ferenc ismertette: a tavalyi évhez hasonlóan az élő ponty kilogrammonként 1100-1300 forintba, a ponty szelet 2100-2200 forintba, az afrikai harcsa filé 3000-3200 forintba kerül, a busa törzs ára pedig kilogrammonként 1200-1400 forint. A piacokon, bevásárlóközpontokban a változatosabb halfajok – kárász, süllő, keszeg, pisztráng – is megtalálhatók – jelezte a MA-HAL szóvivője.

Hozzátette: karácsonykor változatos, egészséges halétel kerülhet a családok asztalára, az éttermek előjegyzések alapján elkészítik és házhoz is szállítják a tradicionális vagy különleges ünnepi ételt.

Elmondta, hogy míg a világon az egy főre jutó éves halfogyasztás 20 kilogramm, Európában 18 kilogramm, Magyarországon mindössze 6,5 kilogramm. Az éves halmennyiség 32-35 százalékát karácsonykor értékesítik. A MA-HAL a Halpéntek elnevezésű mozgalom elindításával szeretné elérni, hogy az év minden időszakában, minél többen fogyasszanak hazai halat – jegyezte meg.

Lévai Ferenc kiemelte: a magyar tógazdaságokban termelt hal jó minőségű, nyomon követhető, és a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásoknak is megfelel.

A Magyarországon évente termelt 15 ezer tonna étkezésihal 77-78 százaléka (12-13 ezer tonna) ponty. Busából, amurból, kárászból, süllőből, keszegből és a folyami harcsából 2-3 ezer tonna nevelkedik a hazai vizekben.

A halmennyiség 20-25 százalékát exportálják, 30 százalékát természetes vizekbe helyezik, és horgászzsákmányként kerül a fogyasztókhoz. A maradék részt a kis- és nagykereskedőkön keresztül értékesítik.

Lévai Ferenc elmondta azt is, hogy 3500 tonna afrikai harcsa és kisebb mennyiségben pisztráng, süllő Magyarország „hévízeiben”, zárt (intenzív) rendszerekben nevelkedik, és onnan kerül a piacokra. Új technológiával, kisebb medencékben, tavakban tápon nevelt őshonos szürkeharcsából 500-600 tonnányit tudnak értékesíteni.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy idén tavasszal, a járvány kitörésekor 1200 tonna halat nem tudtak exportálni, ezt a mennyiséget állami intervencióval kihelyezték a magyarországi közvizekbe. Az intézkedés kedvező hatással volt a horgászturizmusra, az év elején kiváltott 500 ezer horgászjegyek száma novemberre 700 ezerre nőtt.

Tájékoztatása szerint a magyar tógazdaságok közepes évet zárnak: kiváló minőségű, az átlagosnál nagyobb méretű halakat neveltek, a tógazdasági rendszer nem volt túlzsúfolt, a természetes hozamok magasak voltak.

Az ágazat tavalyi éves árbevétele a MA-HAL becslése alapján 16 milliárd forint volt.

Borítókép: Sáfrány László telepvezető sebes pisztrángot fog merítőhálóval a Sáfrány Pisztrángtenyészet szilvásváradi telepén 2020. október 1-jén.