Zentán sokrétűen erősítik a magyar-magyar kapcsolati hálót

Az államtitkár szerint a generációváltást segítő program is jelentősen hozzájárul az utóbbi években kialakított kapcsolati háló erősítéséhez.

– A célunk az, hogy összekapcsoljuk a magyar vállalkozásokat annak érdekében, hogy a gazdaság minél gyorsabban és minél teljesebben tudjon működni, és egyre inkább a Kárpát-medencei térben gondolkozva egységes Kárpát-medencei gazdaságot tudjunk kiépíteni – magyarázta Potápi Árpád János.

– Egyértelmű kutatásaink vannak arra nézve, hogy a magyar vállalkozók magyar embereket foglalkoztatnak szinte száz százalékban – 92 százalékban –, és ha gazdasági kapcsolatokat teremtenek, akkor általában régión belül magyar emberekkel, magyar vállalkozókkal teremtenek gazdasági kapcsolatot, és hogyha kvázi külföldre gondolnak, akkor elsősorban magyarországi partnerekkel létesítenek gazdasági kapcsolatokat. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy igenis

a gazdaságfejlesztés egy nemzetpolitikai eszköz, nemzetpolitikai szempontból is rendkívül nagy fontosságú,

hiszen a magyar embereket tartjuk helyben, és nyújtunk számukra jövőt, hiszen a munkavállalókon keresztül magyar családokat tartunk el, gyermekeket vállalnak, egyáltalán ennek a vidéknek magyar jövőt adunk – ismertette Potápi Árpád János a gazdaságfejlesztési program céljait és eredményeit.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Vajdaságban körülbelül kilencezer családi vállalkozás működik. Az utóbbi időszakban a Prosperitati Alapítványon, valamint a különböző vállalkozói szövetségeken keresztül a vállalkozások nagy részét meg tudták szólítani, és segíteni tudták.

A programok egymásra épülnek, és akit egyszer elértek, azzal továbbra is kapcsolatot akarnak tartani

– tette hozzá.

– Nagyon fontos az, hogy a kezüket ne engedjük el, és folyamatosan tartsuk velük a kapcsolatot annak érdekében, hogy a kapcsolati hálót felhasználva helyzetbe tudjuk hozni a magyar embereket itt a Vajdaságban, illetve a Kárpát-medencében – szögezte le.

Újabb elemmel bővült a vajdasági gazdaságfejlesztési program – hangsúlyozta Pásztor István a megnyitón. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy

az elsődleges cél továbbra is a szülőföldön történő boldogulás.

– Ugyanakkor nagyon fontos az, hogy azok a családok, amelyek azt tudják mondani, hogy a berkeikben, a közegükben felnőtt egy nemzedék, amelyik képes arra, hogy ezeket a cégeket továbbvigye, az valóban át tudja venni a stafétabotot – tette hozzá, majd úgy folytatta, hogy nemzetpolitikai értelemben pedig az a fontos, hogy elmondhassák, a következő generáció folytatni tudja a munkát.

– Ez a közösségnek az életerejéről, a hosszú távúságról is szól, és arról, hogy nem kell nekünk elmenni máshova, hogy boldoguljunk, megvannak hozzá az itthoni lehetőségek – húzta alá Pásztor István.

Vajdasági gazdaságfejlesztési program

Az első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelték a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult.

Borítókép: Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programját megvalósító Prosperitati Alapítvány rendezvényén