A kormányzati stop ellenére sem maradunk beruházások nélkül

Bár továbbra sem ismert, hogy mely beruházásokat érinti hátrányosan az 1100 milliárd forintos kormányzati zárolás, az időben elindított projektek még zöld utat kaphattak a kivitelezés megkezdésére.

Nem volt ilyen szerencsés például a Kecskemét és Dunaföldvár közötti 52-es főút 35 kilométeres szakaszának felújítása, amelynél hiába hirdették ki a győztest a közbeszerzési eljárás során, ez sem volt elég indok arra, hogy folytatódjon a tavaly megkezdett rekonstrukció. Alapos a gyanú, hogy az M100 autóút esztergomi bekötése az M1-esbe, vagy az M4 autóút hiányzó szakaszai is csak később épülhetnek meg, annak ellenére, hogy mindkét beruházás esetében megvolt a nyertes ajánlattevő. Ezek alapján pedig nem meglepő, hogy azok a projektek, amelyek közbeszerzés alatt álltak a beruházási stop elrendelése idején, szintén áldozatul estek a kormányzati zárolásnak. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint egyelőre biztosan nem épül meg a bajai, a pusztaszabolcsi, a budakalászi és a dunavarsányi elkerülő sem.

Ezzel együtt szép számmal vannak olyan fejlesztések, amelyek még időben elindultak, így a következő évben, években életben tarthatják a magyar építőipart. Sorra vettük, milyen projektekkel találkozhatunk jövőre is.

A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása

Jövőre pöröghet fel a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása, amelynek alapkövét tavaly októberben tették le. A rekonstrukciót két szakaszban végzi a kivitelező RM International Zrt., míg az északi szakaszon a kisajátításokat végzik, a délin már javában zajlanak a munkálatok. Kiskőrös térségében már a vasúti pályát bontják, sőt néhol már az új vágányt építik, Kiskunhalas és Kelebia között egyelőre még régészeti feltárásokat folytatnak. A teljes beruházásnak – amelynek keretében új állomásépületeket alakítanak ki Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön és Kiskőrösön – 2025-re kell elkészülnie, több helyen P+R parkolókat is építenek.

Gyorsforgalmi és közúthálózatok fejlesztése

Azok a fejlesztések, amelyek tavaly vagy korábban elindultak, az ígéretek szerint az eredeti terveknek megfelelően valósulhatnak meg, így a 83-as főút négysávosítása, az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszának megépítése vagy a kalocsai Duna híd kivitelezése, ezek 2023 végén, 2024-ben fejeződhetnek be. Az M44-es autóút utolsó, befejező etapján még pont időben elindulhattak a munkálatok, tavasszal átadták a munkaterületet. A beruházás ráadásul hosszabb időt vesz igénybe, a tervek szerint 2025-re jöhet létre az M5-ös autópálya és Békéscsaba közötti gyorsforgalmi kapcsolat.

Igazán szerencsésnek mondhatják magukat a soltvadkertiek, a Bács-Kiskun megyei város elkerülőjének megépítésére még márciusban kötötte meg a vállalkozói szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A térség országgyűlési képviselője is megerősítette egy interjúban, hogy meg fog épülni az elkerülő. De örülhetnek a gyöngyösiek is, a napokban pedig arról jött hír, hogy megindult az elkerülő második ütemének kivitelezése.

Magyar falu program, Modern városok program, EKF

Ahogy említettük, továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy mely fejlesztéseket kell elhalasztani  a beruházási stop miatt. Az önkormányzatok számára azonban mindenképpen jó hír, hogy az eddigi megszólalások szerint a Magyar falu és a Modern városok program védettnek számít, tehát elvileg nem érinti ezeket területeket az elvonás, erről Varga Mihály pénzügyminiszternek is volt egy elejtett mondata a nyár folyamán. A 2023-as költségvetésben is el lett különítve forrás a két programra (az előbbire 26,7 milliárd, az utóbbira 23,3 milliárd forint), bár tegyük hozzá, mindkettőre kevesebb, mint az idei büdzsében. 

Az Európa kulturális fővárosa (EKF) 2023 projektjei viszont maradéktalanul megvalósulnak, a teljes keretből mintegy 30 milliárd forintot fordíthat Veszprém infrastrukturális fejlesztésekre, a beruházás 2025-ben zárul. 

Kapacitásnövelő beruházások

Már a beruházási stop bejelentésekor is hangsúlyozták a kormányzati szereplők, hogy a döntés nem érintheti a vállalati kapacitásnövelő fejlesztéseket. Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében külön kiemelte, hogy Magyarország egyik éllovasa kíván lenni a járműiparban zajló technológiaváltásnak, tehát a kormány biztosan nem fog spórolni, ha arról van szó, hogy újabb beruházásokat kell idecsábítani. És a jelek szerint úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt a miniszterelnök: bár nem tudni, hogy a kínai akkumulátorgyártó vállalat, a CATL 3000 milliárdos fejlesztéséhez a magyar állam mennyivel járul hozzá, de vélhetően nem lehet csekély az összeg, ha azt nézzük, hogy a 681 milliárdos SK Innovation iváncsai gyárbővítéséhez 78 milliárd forint támogatást nyújtott a magyar kormány. És még nem beszéltünk a BMW és a Mercedes beruházásairól, amelyek a következő években lendületben tarthatják a magyar építőipart, még ha nehezebb idők jönnek is – írja a Világgazdaság.