2018.07.09. 09:29
Elhunyt Fajó János képzőművész
Kassák Lajos növendéke volt.
Budapest, 2010. április 24. A mûvész a mûtermében. Unikák és Multiplikák címmel Fajó János Munkácsy Mihály- és Kossuth-díjas festõmûvész kiállítása nyílik április 24-én a Falk Art Fórum keretében a Prestige Galériában. A tárlaton látható mûvek, szobrok, festmények, nyomatok, melyek a hatvanas évektõl napjainkig készültek május 21-ig tekinthetõk meg. MTI Fotó: Czimbal Gyula
Vasárnap, életének 82. évében elhunyt Fajó János Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművész; a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja – tudatta a szervezet hétfőn az MTI-vel.
Fajó János Orosházán született 1937. február 9-én; gimnáziumi tanulmányai mellett tagja volt a békéscsabai képzőművészeti körnek, csak a rajz és a festés érdekelte. 1961-ben kitüntetéses diplomával végzett a budapesti Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán. 1961 és 1965 között esztétikát, művészetelméletet és filozófiát tanult, kiállításokat szervezett a Fiatal Művészek Klubjában. 1964 és 1967 között Kassák Lajos egyetlen növendéke volt, 1969-ben Kassák özvegyével végigutazta Nyugat-Európát. Megismerte Carl Lászlót, azaz László Károly műgyűjtőt Baselban, Vasarelyt Párizsban és Max Billt a konstruktivista biennálén Nürnbergben.
A Nemzetközi Grafikai Szimpóziumon vett részt 1971-ben a németországi Soestben, ott tanulta meg a professzionális szerigráfia-technikát. Bak Imrével, Hencze Tamással, Keserü Ilonával, Mengyán Andrással és Nádler Istvánnal 1974-ben megalakította a később kiadóként is működő Pesti Műhelyt, vezette a Józsefvárosi Kiállítótermet, az első magyar nonprofit műhelygalériát.
Profilja az experimentális művészettől a designig terjedt. 1976-tól 2012-ig folyamatosan szervezett és irányított nyári szabadiskolát, amely szerves egységet képezett a Pesti Műhellyel és a Józsefvárosi Galériával. 1976 és 1980 között minden évben egy hónapot a Rába Művekben töltött. 1979-ben díjat nyert a ceglédi faplasztikai biennálén. 1984 után saját kiadásban készített Kassák-, Tamkó Sirató Károly-, Vasarely-, Max Bill-, Schöffer-, Gerstner-, Pfhaler-, Linschinger-mappákat, a munkakapcsolatból közben barátságok szövődtek.
Fajó János 1989-től tanított a Magyar Iparművészeti Főiskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), 1992-től kiteljesedett plasztikai tevékenysége. Ismertté váltak márvány, fém, fa, bronz, plexi kisplasztikái. Csúcstechnológiával nagyméretű fémplasztikákat készített, kezdetben a németországi Binder cégnél, később itthon is. 1995-ben felkérésre megalkotta Moholy-Nagy László centenáriumi emlékművét szülőfaluja számára.
Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A hatvanas évek közepétől rendszeresen kiállított itthon és külföldön egyaránt. Számos könyv szerzője: Síkfestészet. A mód. A módszer; Az én mesterem – Kassák műhelyében; Tárgytól a formáig; Rögeszméim. Eszméim rögei. Válogatott írások.
Borítókép: A művész a műtermében. Forrás: MTI/Czimbal Gyula
