2018.10.23. 09:00
Ezek a legjobb filmek 1956-ról
Ha közel szeretnénk kerülni 56 szellemiségéhez, a forradalommal kapcsolatos, elevenbe vágó filmek sokat segíthetnek.
Az 1956-os emlékév tiszteletére a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet öt, a forradalommal kapcsolatos filmklasszikust restaurált. Makk Károly Szerelem, Szabó István Szerelmesfilm, Gárdos Péter Szamárköhögés, Sándor Pál Szerencsés Dániel és Gábor Pál Angi Vera című műve mellé a Nullahategy újabb öt sikerfilmet állított, így megalkotva az 56-os filmek top tizes listáját.
Két esztendeje, az emlékévben Lugossy László filmrendező így fogalmazott: „A fiataloknak meg kell ismerniük 1956 történetét, hiszen szüleikről, nagyszüleikről szól. Mi vagyunk felelősek azért, hogy mindazok, amit ezek a filmek lenyomatként őriznek, eljussanak hozzájuk. Ennek nincs jobb eszköze a filmeknél.” Ennek szellemében következzen tehát tíz film az 1956-os forradalom és kora témájában.
1. Angi Vera – rendező: Gábor Pál
A film a korabeli, ma már hihetetlennek tűnő alkalmazkodó-képesség története, sokak szerint az egyik legkiemelkedőbb ötvenes évekről szóló mozi. Vera, az árva lány segédápolónő egy vidéki kórházban. Miután nyíltan bírálja a munkahelyén lévő tűrhetetlen állapotokat, a vezetés jobbnak látja, ha bentlakásos pártiskolába küldi a szókimondó lányt. Ott hamar pártfogóra talál, és elkezdődik a lány “ideológiai” nevelése, aminek eredményeként a lány életében az eszme kerül fő helyre…
2. Szerencsés Dániel – rendező: Sándor Pál
A film, amely később fesztiválok díjait eredményezte, sokáig tiltólistán volt Magyarországon. A történet szerint 1956 decemberében a tizenhat éves Szerencsés Dániel Amerikába készülő szerelme után akar szökni Nyugatra. Vele tart a házukból Angeli Gyuri, akit viszont a fegyveres harcban való részvétel késztet menekülésre. A határállomás szállodájában várakoznak az országból távozni akarók. A két fiúnak is ekkor van esélye utoljára végiggondolni életük legfontosabb kérdését: menni vagy maradni.
3. Szerelem – rendező: Makk Károly
Déry Tibor megírta, Makk Károly pedig 1971-ben megrendezte a sztorit, amelyről sokáig nem lehetett beszélni. A magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotásában János, az ötvenes években börtönbe kerül, felesége azonban nem fedheti fel anyósa előtt, hogy fiát fogva tartják, ezért elhiteti az idős asszonnyal, hogy a férfi filmet forgat külföldön. A Szerelem külön érdekessége, hogy a férfi főszerepet Darvas Iván kapta, aki a forradalom után maga is 22 hónapot ült börtönben. Tulajdonképpen saját szabadulását kellett eljátszania.
4. Szamárköhögés – rendező: Gárdos Péter
A film ötlete Gárdos egy régi nyilatkozata szerint onnan jött, hogy barátjával összeszámolták, hányszor kaptak nyaklevest életükben, és rájöttek, hogy majdnem mindegyik az 50-es évek közepén csattant. A filmben egyedi módon, a forradalom heteit elsősorban a kisfiú Tomi, illetve húga, Annamari szemszögéből látjuk. A Szamárköhögés – bár nem valós történet – a szerzők kamaszkori személyes emlékein alapul.
5. Szerelmesfilm – rendező: Szabó István
A történet főszereplője Jancsi, aki Franciaországba utazik, hogy találkozzon élete nagy szerelmével, Katával, aki már tíz éve külföldön él. Hosszú utazása alatt emlékeiben felidézi kapcsolatuk történetét, és megrohanják újraéledő érzései. Elképzeli a mostani Katát, akit már tíz éve nem látott, fantáziál a rég várt találkozásról. Ám a valóság nem követi a képzeletet. Bár csodálatos napokat töltenek együtt, de az eltelt évtized produkálta változások és különbségek kitörölhetetlenek.
6. Húsz óra – rendező: Fábri Sándor
Nemcsak húsz óra, hanem nagyjából húsz év történetét, eseményeit, sérelmeit meséli el ez az 1965-ös film. Egy évekkel ezelőtti gyilkosság szálainak felfejtése, indulatok és sérelmek tárulnak elénk a Húsz órában, amely nem csak mint regény volt sikeres, de a filmváltozat is emlékezetes lett. Itthon a filmszemle nagydíját vihette el 1965-ben, a moszkvai filmfesztiválon pedig a fődíjat.
7. Megáll az idő – rendező: Gothár Péter
1956 novemberében a Köves-gyerekek apja disszidál mögött hagyja az országot, barátja és harcostársa, Bodor úr a hatvanas évek elején szabadul a börtönből, és apjuk helyett apja lesz a két Köves-fiúnak. A nagyobbik, Gábor az orvosi egyetemre készül, Dini pedig gimnazista és szerelmes Szukits Magdába. A gyerekek az iskolabálokon rock and roll szól, Elvist bálványozzák és utánozzák, Coca-Cola mámora mellett megismerik a szerelem édes érzését is. És nem kell sok, hogy egy lopott autó elinduljon Nyugat felé.
8. Eldorádó – rendező: Bereményi Géza
Az Eldorádó, önéletrajzi ihletésű alkotás, főhőse Monori, a történet kezdetén a helyi „császár”. A szörnyűséges és nyomorúságos háborús évek, melyben sokan tönkrementek és földönfutóvá váltak, Monorinak a meggazdagodást jelentették. Élet és halál ura, saját törvényeket alkot, mindenki behódol neki és vagyonának. A szép világ azonban egyszer csak véget él, Monori szürke eminenciásként kénytelen folytatni az életét, 1956-ban azonban megpróbál élni a történelmi lehetőséggel. Előszedi eldugott aranyrúdjait, külföldre szeretné juttatni a családját.
9. Szabadság, szerelem – rendező: Goda Krisztina
A 2006-ban bemutatott film az egyik legnagyobb nézőszámot produkáló 56-ról szóló alkotás. A történetben Viki, a műegyetemen szónokló forradalmár, és Karcsi, az olimpiára készülő, nagyszájú vízilabdázó románcát kísérhetjük végig a tankok és barikádok között. A Szabadság, szerelem elrepít a Melbourne-i olimpiára is, ahol a magyar és a szovjet vízilabda válogatott a medencében is összecsap.
10. Temetetlen halott – rendező: Mészáros Márta
A Temetetlen halott a forradalom bukásától Nagy Imre kivégzéséig követi az eseményeket, így elsősorban a fogoly politikus szenvedéseit eleveníti fel. A forgatókönyvet Mészáros Márta és Pataki Éva, a rendező állandó szerzőtársa írta. Mészáros személyesen is ismerte Nagy Imre özvegyét, aki a film végén a 301-es parcellánál állva feltűnik. Számos híradórészlet és archív felvétel teszik hitelesebbé az alkotást, amely egyik legfőbb érdeme, hogy sikerrel bontja le a határt a játékfilm és a dokumentumfilm között.
Borítókép: képkocka Mészáros Márta Temetetlen halott című művéből.
Forrás: mafab.hu