Költözik a Néprajzi Múzeum: a műtárgyak többsége már a raktárbázison van (videó)

Ha belegondolunk, hogy egy család költözködésének a megszervezése és lebonyolítása sem egyszerű, akkor elképzelhető, hogy a Néprajzi Múzeum kis világainak – mint az ázsiai vagy az afrikai gyűjtemény, a több tízezer erdélyi textil és a hétezer hímes tojás – költöztetése mekkora feladat. Nem véletlen, hogy több évig készültünk rá, válaszolta a Ripost7-nek Kemecsi Lajos, aki a Kossuth téri épület és a Liget-projekt keretében megépült új Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) között ingázva felügyelte a költözést – írja a Magyar Nemzet.

Az intézmény főigazgatója rámutatott: a költözés azért is indokolt volt, mivel

a palotában a műtárgyaknak, a látogatóknak és a munkatársaknak sem lehetett ideális környezetet teremteni, a Szabolcs utcai raktárbázist és az új múzeumot viszont már az igényeiknek és a javaslataiknak megfelelően építették.

250 ezer tárgyat kellett számbavenni

A szakmai nyilvántartó adatbázisunkba minden műtárgy jellemzői be vannak vezetve, de volt néhány hiány, ez remek alkalom a pótlásra, a költözéssel felfrissül az adatbázis is – mondta a Néprajzi Múzeum nyilvántartási és digitalizálási főosztályának vezetője. Odler Zsolt kiemelte:

a költözés során 250 ezer tárgyat kellett számbavenni. Minden egyes tárgy QR-kódot kapott, a legapróbb medálok is, ezért kellett már 2017-ben bezárni az intézményt.

Elmondása szerint bár már évek óta áttértek a digitális fotózásra, még mindig vannak olyan tárgyak, amelyek olyan régen érkeztek, hogy csak fekete-fehér papírkép volt a nyilvántartásban. Most viszont több mint százezer műtárgy érhető el digitálisan is az online múzeumi felületeken – magyarázta.

Tájékoztatásuk szerint

a legnagyobb kihívást a hímes tojások és a viaszhengerek szállítása jelentette.

– Szó szerint hímes tojásként kellett kezelni a több mint háromezer tojást, amiket speciális tárolórekeszekben csomagoltunk el úgy kibélelve, hogy a tojások ne mozoghassanak, így ne sérüljenek – tette hozzá Odler Zsolt.

A másik nagyon sérülékeny gyűjtemény a viaszhengereké volt, ugyanis a múzeum őrzi a legkorábbi, Európában rögzített népzenei gyűjtéseket, Vikár Béláét, de itt vannak Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak az első gyűjtései is. Ez hihetetlenül nagy értéket képvisel – magyarázta Kemecsi Lajos, hangsúlyozva, hogy

Közép-Európában ilyen szintű műtárgyköltöztetésre nem volt még példa, ennek ellenére viszont egy-két sérülést leszámítva minden rendben zajlott.

Az OMRRK épületében már zajlik a kicsomagolás – tette hozzá.

Interneten is elérhető lesz

Bár a múzeum most épülő új helyén nem mindent mutatnak majd be, viszont az interneten is elérhetővé válnak a tárgyak. – Most, hogy részletes nyilvántartás készült róluk és QR-kóddal vannak ellátva, digitalizáltuk is az állományt, közzé tudjuk tenni különböző tartalmi rendezőelvek alapján, akár az interneten keresztül is. Ezáltal nemcsak a hozzánk látogatók ismerhetik meg az új épületben, hanem a föld bármely pontjáról lehet kutatni majd a tárgyakat – magyarázták.

Borítókép: csomagolnak a Néprajzi Múzeum munkatársai