Október utolsó napja a reformáció emléknapja

Azt ma sem lehet pontosan tudni, hogy a híres esemény valóban megtörtént-e, mert az első írásos beszámoló évekkel később kelt Philipp Melanchthon, Luther egyik legközelebbi munkatársa tollából, aki 1517-ben még nem is lakott Wittenbergben (mai neve Lutherstadt Wittenberg Németországban, Szász-Anhalt tartományban). Sok értelme nem lett volna, hogy Luther a templom akkoriban hirdetőfalnak is használt kapuján tegye közzé téziseit, mert a köznép nemhogy nem értett latinul, de még németül sem tudott olvasni. Luther maga nem írt a „szegezésről”, a tételek eredetije nem került elő sem kézirat, sem ősnyomtatvány formájában.

A mélyen hívő Luther meg volt győződve arról, hogy az embernek egész életében Isten kegyelmében bízva kell élnie, és rettenetesen felháborította a búcsúcédulák árusítása. (A búcsúcédula lényegében a gyónást helyettesítette, azaz a lelki üdvösség megvásárlásával ért fel, sőt egy idő után már a halottak lelki üdvét is meg lehetett így váltani.) A római kúria és a püspökségek tetemes bevételre tettek így szert, a „szent árucikket” még piacon is be lehetett szerezni. Luther 36. tételében úgy fogalmazott:

Tételei még nem a katolikus egyház dogmáit, hanem gyakorlatát támadták, a kereszténység belső értékeit hangsúlyozták.

Megteremtette a német irodalmi nyelvet is

Vélhetően maga Luther sem gondolta, hogy mekkora változásokat indít el ezzel. Tételeit az év végére Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, 1518-ban már egész Európában, így Magyarországon is ismerték őket. A teológiai vita gyorsan politikai színezetet öltött, és bár Luthernek akadtak hívei, ellenségei még számosabban voltak. Albrecht mainzi érsek eretnekséggel gyanúsította meg, Johann Tetzel dominikánus szerzetes (fáradhatatlan búcsúcédula-árus) máglyahalállal fenyegette. X. Leó pápa az eretnekek fölött ítélkező Szent Inkvizíció elé idézte Luthert, de III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem közbenjárására engedélyezte, hogy a meghallgatásra Augsburgban kerüljön sor. Miután Luther nem volt hajlandó kijelentései visszavonására, és a kiátkozásával fenyegető pápai bullát elégette, 1521 elején valóban kiátkozták.

Luther abban az évben Bölcs Frigyes menlevelével megjelent a wormsi birodalmi gyűlésen, de hajthatatlannak mutatkozott, beszédét e híres szavakkal fejezte be: „Itt állok, másként nem tehetek!” Április 19-én birodalmi átokkal sújtották, azaz bárki szabadon üldözhette és megölhette. Csak úgy menekült meg, hogy Bölcs Frigyes színleg elraboltatta és Wartburg várába menekítette. Ott

Fellépése nemcsak lázadást jelentett a pápával szemben, hanem a világ képét alapjában átformáló reformáció elindítója lett.

Luther a hét katolikus szentségből csak kettőt (a keresztséget és az úrvacsorát) ismert el, elutasította a cölibátust, követelte a kolostorok feloszlatását és a német nyelvű misézést. Kiadta Kis és Nagy Katekizmusát, kidolgozta a liturgiai és istentiszteleti rendet.

Egyedül Krisztus!

Legfontosabb tételei „az öt sola”:

1. Az ember nem cselekedetek, érdemek, hanem egyedül Jézus Krisztusba vetett hite által (sola fide),
2. Isten kegyelméből (sola gratia) üdvözülhet.
3. Egyedül Krisztus a közvetítő Isten és az ember között, és csak rajta keresztül lehetséges a megváltás (solus Christus), amely
4. kizárólag Isten akarata és tette alapján megy végbe, vagyis a dicsőség Istené (soli Deo gloria).
5. Istennel közvetítő egyház és papság nélkül is kapcsolatba lehet kerülni, és vallási kérdésekben az egyedüli forrás a Szentírás (sola Scriptura).

Hittételeit az Ágostai Hitvallás, az evangélikus egyház egyik legfontosabb dokumentuma foglalja össze, amelyet az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlésen ismertetett a rendekkel hittársa, Melanchton. Luther 1546. február 18-án Eislebenben halt meg.

Hazánkban is gyorsan elterjedtek az új tanok

Magyarországra a lutheri reformáció tanai a Wittenbergben tanuló magyar diákok révén jutottak el. A hazatérő peregrinusok ebben a szellemben kezdtek munkálkodni-prédikálni, és egyre többen támogatták őket, hiába fenyegette őket az 1525. évi országgyűlés máglyahalállal, javaik elkobzásával. A mohácsi vész után már semmi sem akadályozta a reformáció gyors terjedését. A protestánsok az 1545-ös erdődi zsinaton még az ágostai hitvallást fogadták el, 1567-ben Debrecenben viszont a református Heidelbergi kátét és a Második helvét hitvallást tették magukévá.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója a reformáció emlékéve volt. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében október minden évben a reformáció hónapja, amelynek utolsó napján Budapesten a Reformációi Emlékparkban és országszerte ünnepséget tartanak a protestáns gyülekezetek. A rendezvénysorozat idei mottója Máté evangéliumából való: „Légy türelemmel irántam…”

A Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Márton életét bemutató rajzfilmjének első részét itt, a cikkünk alján tudja megtekinteni, a tízrészes sorozat további epizódjait pedig IDE KATTINTVA találja meg.