8 órája
A népi iparművészeti minősítése, ahogy azt a szakember látja
A zsűri feladata: népi iparművészeti, a hagyományos tárgyalkotó népművészeti és a népi előadó-művészeti minősíttetés céljából megküldött vagy bejelentett alkotások véleményezése. Csákányi Zoltán, a Hagyományok Háza szakmai munkatársa negyedszázada vesz részt e munkában, ezúttal tapasztalatait foglalta össze.
Munkában a zsűri Vajdaságban, a 7. alkalommal megszervezett népi iparművészeti zsűrizésen készültek, 2024. október 17-én
Forrás: Hagyományok Háza
Fotó: Kovács Nádi Karolina
A Hagyományok Háza a népi iparművészeti minősítés működtetésére kijelölt állami szervezet – szögezte le elöljáróban a szakember.
A munkánk dandárja tavasszal kezdődik, nyár az alkotóknak és nekünk is egyaránt a táborozás időszaka, ezt követően szeptembertől november végéig ismét minősítő feladatokat teljesítünk. Éves szinten, mintegy húsz-huszonöt zsűrit tudunk lebonyolítani: ez a korábbi időszakokkal összehasonlítva ugyan enyhe csökkenést mutat, de reményeink szerint ezt a folyamatot sikerül megfordítani
– avatott be a munkafolyamatba.
Mint mondta, Magyarországon kívül Erdélyben Kolozsváron, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is végzik a munkájukat – itt évente egy-két alkalommal, ugyanakkor Délvidékre, Zentára immár hetedik alkalommal kaptak meghívást. Bár más külhoni területeken is vannak kiváló szakmai szervezetek, ám ők ezt a szolgáltatást egyelőre nem vették igénybe.
A munkát segíti és egyúttal vezérfonalat ad az alkotóknak, a zsűrinek is az a 2013-ban kiadott szempontrendszer, amely közel negyven szakágra van egyesével lebontva, kitér a megengedett alapanyagok használatára, s arra is, hogy melyek azok a díszítési módok és technikák, amiket támogat, s azokat is megjelöli, amiket nem szívesen látnak az elbírálók.
Természetesen a világ változik, s így e szempontrendszer megújítása napjainkban folyik, a 2023-ban elkezdett munka gyümölcseként talán már jövőre megjelenik az új, a mai kor igényeit tükröző szempontrendszer
– fogalmazott Csákányi Zoltán, a Hagyományok Háza szakmai munkatársa.
A saját tapasztalataival kapcsolatosan elmondta, hogy mintegy huszonöt éve végzi ezt a munkát, s ezen időszak alatt a szempontokban is voltak változások.
A régebbi korokban a mainál jóval több dísztárgy készült. A legjelentősebb változás talán, hogy az alkotók ne a fiókoknak és a szekrényeknek dolgozzanak, hanem a népi díszítőelemek felhasználásával használati tárgyakat készítsenek. Napjainkban jóval több olyan tárgy van, ami nemcsak, hogy szép és hagyományos módon díszített, hanem használati tárgyként a lakáskultúránk szerves részeként is megállja a helyét és divatos is egyben
– mondta.
Igen markáns változást jelent, hogy régebben ugyan voltak kisebb különbségek a kategóriák között, de 2013 után – igazi mérföldkőként – megjelent az úgynevezett hagyományos és modern kategória. Az előbbi közé azokat a tárgyakat soroljuk, amik jóval több hagyományos elemet tartalmaznak, a modern tárgyakban sokkal több az innováció, és a mai kor igényeinek jobban megfelelnek
– fűzte hozzá.
Végezetül a zsűritagokkal kapcsolatosan elárulta, hogy „szakáganként 5-6 zsűritaggal számolhatunk, akik részben alkotók, s a szakágban példamutató értékeket hoznak létre, másrészt néprajzosok, akik az adott tárgy néprajzi vonatkozásainak szakértői.”