Fehérvári lány is volt az Anna-bál szépe

A 2020 óta kiemelt nemzeti értéknek számító füredi Anna-bálok története 1825. július 26-án kezdődött, amikor Szentgyörgyi Horváth János királyi táblai ülnök balatonfüredi házában „táncvigalmat” tartottak. Az első bálra Anna napkor került sor, a házigazda 20 éves lányának, Horváth Anna Krisztinának a tiszteletére. A fiatal hölgy szívét ezen az estélyen hódította el későbbi férje, Kiss Ernő huszár főhadnagy, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornokaként egyike volt az aradi vértanúknak. Az ő emlékükre rendezik meg minden évben az Anna-bált.

A szépség és örök szerelem jegyében 1862-ben választottak először Füreden bálkirálynőt Kozma Irma kisasszony személyében. A korabeli források szerint őt aranyalmával is megtisztelték. A hagyományt felújítva, Zákonyi Ferenc kezdeményezésére 1954-től megújult az Anna-bál, a legszebb bálozó 1957 óta a bál szépe címet kapja, jutalma aranyalma, s vele együtt két udvarhölgyet is választanak. Az elmúlt 65 évben legtöbbször budapesti és balatonfüredi lányok érdemelték ki az elismerő címet a zsűri és a közönség szavazatai alapján. Az évtizedek során győri, ózdi, tatabányi, veszprémi, komáromi, bajai, ajkai keszthelyi, zalaegerszegi,

siófoki, jákfai, kiskőrösi, szegedi, kisvárdai és székesfehérvári győztese is volt a báloknak. A szépségek öröklistájára több esetben felkerültek külföldiek is az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból és Szlovákiából.

A fehérváriak büszkeségét legyezgető legnagyobb Anna-báli sikert városunkból Horváth Éva 17 évesen érte el 1977-ben. A bál szépe Székesfehérváron született, s itt tanult a Béke Téri Általános Iskolában (ma Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola), valamint a Vasvári Pál Gimnáziumban. A gimnazista lány sikeréhez az üde szépsége és bájossága mellett hozzájárult, hogy nagyon készült a bálra, ahová diáktársa Szőke Miklós kísérte el. Éva a nyári vakációt rendszerint Balatonfüreden töltötte anyai nagyszüleinél, fent a Tamás-hegyen. Itt érintette meg a balatoni táj különleges szépsége, s jól ismerte az Anna-bál legendás történetét. Ma is jól emlékszik, édesanyja és nagyszülei sokat meséltek neki a város fénykorát jelentő reformkori Füredről, az egykori bálok jeles vendégeiről: Blaha Lujzáról, Jókai Mórról, Deák Ferencről, Kossuth Lajosról és Vörösmarty Mihályról. Az első bálra való lelki-szellemi útravaló mellett fontos volt számára az egyszerű vonalú hófehér keringő ruha – hasonlót viselhetett Horváth Anna Krisztina is 1825-ben – és haját ékesítő fejdísz, a gyöngyös tiara is. Ez azért is érdekes, mivel a füredi bálkirálynőt nem koronázzák meg, viszont az ő fejdísze szerencsét hozott Bőr Viktóriának, a 2012-es Anna-bál szépének, a következő jókívánsággal adta át neki: „Az én régi diadémom nekem szerencsét hozott, hozzon neked is szerencsét”.

Horváth Éva, akinek sok fiatal lány közül valóra vált az álma, az ország leghíresebb báljának a szépe lett. Hivatásszerűen is szépítés művészetével foglalkozott kozmetikusként. Harminc évig külföldön élt férjével Németországban. Jelenleg Balatonfüreden a Tamás-hegy lábánál abban a házban telnek napjai három kutyusával együtt, amit a nagypapája, Vuray Károly épített. Rendszeresen sportol, kedvenc ebeivel együtt fut és gimnasztikázik.

„Szívem a Tamás-hegyen és az Anna-bálok báltermében dobog” – erősíti meg hitvallását 46 év elteltével azután Horváth Éva, hogy elnyerte bál szépe címet. Ez a kötődés ma is meghatározza az életét, és a hagyományok őrzése mellett arra kötelezi, hogy képviselje a tisztaságot és jóságot. Beszélgetésünk során elmondta, sokat jelent számára az egykori fehérvári Béke téri iskola, ahol egy életre szóló muníciót kapott testnevelő tanárától, Listár Ferenctől, valamint Cseszneki Istvánné, Mátyás és Bazsó tanárnőktől sport-, biológia- és hazaszeretetből. Székesfehérváriak voltak a szülei, déd- és nagyszülei, akik már a Sóstói temetőben nyugszanak. „Visszaszerettem Fehérvárt, a nagymamám Dömök Katalin és a dédnagymamám Huszár Katalin is büszkék voltak arra, hogy ott éltek” – fogalmazza meg, hogy elődei révén milyen szoros kapcsolat köti a városhoz. Megtartotta városunkban szülei lakását, amit felújított. Itt élő ismerősei, barátai közül Csongrádi Ferenccel, a Videoton volt labdarúgójával szinte naponta hívják egymást telefonon.

Az Anna-bál fehérvári szépe nemcsak gyűjti a bálhoz kötődő emlékeket, relikviákat, hanem álma, hogy egyszer kiállításra kerüljenek. Kapcsolatot tart, illetve tartott a volt rendezőkkel, Glatz Lászlóval és Cserép Lászlóval, az egykori szépségkirálynőkkel, köztük Zákonyi Tündével, Balázs Erikával, Újváry Évával, Simon Monikával, Purgel Rékával és Horváth Eszterrel, de nem egyszer meghívták zsűritagnak is, valamint szívesen segít felkészíteni az őt megkereső elsőbálozókat, akik szinte mindig helyezést érnek el. Fontosnak tartja, hogy a leendő nyertesek ne feltétlen modellszépségű lányok legyenek, hanem olyanok, akik magukban hordozzák a bál szellemiségét és tisztában vannak azzal, milyen jelentősége van ennek a rendezvénynek és milyen értékek képviselői lehetnek a bál szépe díjjal.

A füredi Anna-báloknak Horváth Éván kívül más fehérvári, illetve Fejér vármegyei szereplői is voltak, akik a bál szépe címről alig maradtak le. A 19 éves kincsesbányai Faragó Irén 1978-ban csupán egy ponttal kapott kevesebbet, mint a Svédországból érkezett bálkirálynő, Annicka Sjöholm. A székesfehérvári Csohány Jánosné Mészáros Nelli festőművész, pedig 1984-ben 24 éves férjes asszonyként a bál második legszebbjeként lett az első udvarhölgy.

Az idei Anna-bál előtt Horváth Éva egy felajánlást kíván tenni, Székesfehérvár városának szeretné ajándékozni múzeumi kiállításra féltett báli relikviáit, köztük aranyalmáját, amelyet 1977-ben az Anna-bál szépeként kapott.