Magukba szívják a nyelvet, a kiejtést a babák

Elsőre talán furcsának hangzik a baba angol, hiszen a kisbabák még beszélni sem tudnak, nem hogy angolozni. Mégis, Csehné Billig Edina angoltanár így nevezi foglalkozását. Megtudtuk tőle: a lényeg a játékos kommunikáción van, amit már a csecsemőkkel is folytatnak a szülők. A foglalkozáson pedig mindez angolul történik, hasonlóan ahhoz, ahogy a szülő magyarul mondókázik, énekel a gyermekének. Mindez egyrészt jó közösségi élmény, másrészt hosszú távon, a későbbi idegen nyelv tanulása során érződik a hatása.

Akár anyanyelvi szinten is

A piciket hat hónapos kortól lehet vinni, s miközben élvezik a játékot, beléjük ivódnak az angol szavak. Edina tapasztalatai szerint azokkal a gyerekekkel, akikkel ilyen korban elkezdik megismertetni az idegen nyelvet, később sokkal jobban lehet haladni a tanulás során, mert eleve bővebb a szókincsük. Mint fogalmazott: a kisgyerekek még olyan fonetikai bázissal rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy bármely nyelvet anyanyelvi szinten sajátítsanak el. Mindez pedig nem okoz fennakadást az anyanyelv megtanulásában.

Mindezt megerősítette Czikajló-Sipos Adrienn iskolavezető angoltanár is, aki elmondta: kisgyermekként még szinte teljesen természetesen sajátítjuk el bármilyen nyelven a tökéletes kiejtést, hanglejtést és a nyelvtani szabályokat. De ez a képesség 6 éves kortól hanyatlani kezd, és 10–14 éves kor között végleg eltűnik. Ezután már csak tanulhatunk, és nem elsajátíthatunk egy nyelvet.

Játszva tanulás

Ami a hatékonyságot illeti, Adrienn is a jókedvű, játékos, kényszerérzet nélküli módszer mellett érvelt. Gyerekként és felnőttként is sokan élhetik meg öröm helyett kötelességként a nyelvtanulást. A szódolgozatokkal, feleltetéssel számon lehet ugyan kérni az anyagot, megszerettetni egy nyelvet azonban biztosan nem sikerül. Hiszen az anyanyelvet sem szabályok olvasgatásával sajátítjuk el először, hanem például figyelünk és összekötjük a dolgokat, megjegyezzük a sokat hallott hangokat. Így tanuljuk észrevétlenül a nyelv alapjait, amit aztán későbbi életünkben fejlesztünk, tökéletesítünk.

Ugyanígy lehet a leghatékonyabban egy idegen nyelvet is elsajátítani – tette hozzá Adrienn, s kiemelte: pedagógiailag nagyon fontos, hogy a nyelvi foglalkozás során az érzékelés minden formáját felhasználják a gyerekek. Amennyiben az élményszerzés, az önbizalom növelése, a tanulás öröme áll a középpontban, a gyermek játéknak érezheti a foglalkozást. Ha ez utóbbi jól felépített, akkor természetes, hogy a kicsik angolul tapasztalnak meg hétköznapi dolgokat.

Fontos a sikerélmény, mert ha a gyermek biztatást és segítséget kap, bátran tanulja meg használni az idegen nyelvet és a jelentések megértése örömet ad neki.

Így látja a szakértő

Borsi Andrea, gyermek- és ifjúság pszichológus

Anyaként és pszichológusként is szembesültem a kérdéssel: vajon érdemes-e idegen nyelvet tanulnia a gyermeknek? A piacon számos nyelvet tanító szolgáltatás létezik a babák és totyogók számára, azonban nehéz eldönteni, hogy melyik szakembernek és milyen elveknek higgyen az ember.

Ismert magyar pszichológus szerint 6 éves kor alatt felesleges és káros erőltetni az idegen nyelv tanulását. Elismeri a szakember, hogy a külföldön élő magyar családok olyan ingergazdag és természetes környezetben tudják tanulni a nyelvet, ami számos előnyt biztosít. Azokban a családokban, ahol a két szülő különböző anyanyelvet beszél, szintén természetes, hogy más nyelveken szólnak a gyerekhez, ami hatékony a nyelvtanulás szempontjából.

Úgy gondolom, hogy a hangsúly a mindennapi gyakorláson és a természetességen van, vagyis tanítgathatjuk például angolul a gyereket, ha mindennap szánunk rá elég időt és a teendők közben is angolul beszélünk hozzá. Ezt a tudáselőnyt akkor tarthatja meg, ha nem tartunk szünetet az idegen nyelven való beszélgetésben.

A 3 év alattiaknak szóló nyelvi programok – ha nem is naponta gyakoroljuk – tapasztalataim szerint jó élményt adnak a piciknek, elősegítik a kötődést a szülő és gyerek között. A kétnyelvű beszédfejlődés kulcsa az, hogy elfogadó légkörben bátorítsuk a gyereket arra, hogy egyáltalán kifejezze magát az idegen nyelven.

Szakmai munkám során találkoztam olyan óvodással, akit otthon leginkább erőltetve tanítottak angolul, ezáltal sem magyarul, sem angolul nem volt bátorsága megszólalni. Sőt, magyar szókincse és nyelvi rendszere sérült volt, ez pedig gátolta az iskolába való belépését. Találkoztam olyan gyerekkel, akinek az egyik szülője német–magyar, a másik magyar volt, következetlenül beszéltek vele otthon, így ő is bizonytalan lett, hogy hol lehet megszólalni németül. Van olyan óvodás kisfiú, aki az olasz anyanyelvű apukával csak olaszul beszél, a magyar anyukával pedig magyarul, mindezt tökéletesen, mert pontosan tudja, hol hogyan beszélhet.

A 3 éves kor alatti időszakban érdemes sok magyar mondókát, verset, dalt tanulni a kicsivel, azért, hogy a magyar anyanyelv alapjait jól sajátítsa el. Át kell gondolni, hogy mi a célunk: magyar szülőkként kétnyelvű gyereket szeretnénk, ezért napi szinten játszva tanítjuk az idegen nyelvet, vagy csak a szülő-gyerek kapcsolat erősítése végett, jó érzésből játszunk például angolul.

Úgy gondolom, hogy pszichésen nincs káros hatása egyiknek sem.