A jótékony, többezer éves joghurt

A joghurt, a joghurt típusú savanyú tejek, valamint a kefir és a kumisz mind a Közel-Keletről, a Balkánról, a Kaukázusból, Nyugat- és Közép-Ázsiából származnak. A görögök írtak először erről a savanykás ételről Kr. e. 100-ban, de maga a joghurt szó török eredetű. Stamen Grigorov bolgár orvos és mikrobiológus 1905-ben azonosította a joghurtban található Lactobacillus bulgaricus törzset, amely nevét felfedezőjének származásáról kapta.

Mi van a dobozban?

A savanyú tejkészítmények közös jellemzője, hogy a megfelelően előkészített és hőkezelt, a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott anyagokból speciális mikrobatenyészetek hozzáadásával savanyítás és alvasztás útján készülnek. A savanyú tej- és tejszínkészítmények alapanyagának megalvasztását, a termékek jellegzetes aromájának és ízének a kialakítását a különböző tejsavbaktérium- és egyéb élesztőtörzseket tartalmazó kultúrák felhasználásával végzik. A joghurtok csoportosítása különböző szempontok szerint lehetséges. A mikroorganizmus-kultúra összetétele és állapota alapján: élőflórás – normál vagy pro biotikus –, illetve nem élőflórás, zsírtartalom szerint normál, zsírszegény és sovány, ízesítés szerint pedig natúr vagy ízesített joghurtokról beszélhetünk. Mindezek mellett állagát tekintve találkozhatunk ivójoghurtokkal is.

Egészséges a joghurt?

Az, hogy a joghurt mennyire tesz jót az egészségünknek, a joghurt fajtáján és rajtunk is múlik. Sokféle joghurt van, ami fehérjében gazdag, de kevés vagy egyáltalán nincs benne hozzáadott cukor. Más típusokban azonban rengeteg cukor van, és még más adalékanyagok is, így nem sokkal mondhatók egészségesebbnek egy dobozos üdítőnél. Ha valaki allergiás a tejre, annak a joghurttal is meggyűlhet a baja. A laktózérzékenyek pedig vagy tudnak enni joghurtot vagy nem, ugyanis a joghurtban van laktóz, de csak igen kevés. A joghurt fehérjéje teljes értékű, jól hasznosul, könnyebben emészthető, és javítja a kalcium felszívódását is. A tejtermékek, így a joghurt is optimális kalciumforrást jelentenek, amelyre főleg a csontoknak és fogazatnak van szüksége. A probiotikus joghurtok pedig jót tesznek az emésztőrendszernek és erősítik az immunrendszert.

Mit nézzünk meg a boltban?

Ha a gyümölcstartalom nem éri el az előírt minimális mennyiséget, vagy kizárólag aromával ízesítették, akkor a megnevezésben, például barackos joghurt esetén, csak a „barack ízű” kifejezés szerepelhet. A vásárló számos esetben találkozhat a light felirattal, azonban joghurtoknál ez nem csak a kevesebb zsírtartalomra, de a hozzáadott cukor mellőzésére is utalhat, vagy akár mindkettőre egyszerre. Ezért a light joghurtoknál feltétlenül meg kell nézni az összetevőket, hogy valóban azt a terméket válasszák, amit szeretnének. Az élőflórás felirat nem garantálja, hogy az egyben probiotikus is, ám ha a címkén probiotikus felirat található, akkor biztos, hogy a termék grammonként 106 csíraszám feletti jótékony baktériumot tartalmaz