A baba hozzátáplálása során is figyelni kell az egyéni fejlődését

Az úgynevezett hozzátáplálásról Borsos Györgyné Ildikó védőnővel beszélgettünk. Mint kiderült, az alapvető irányelvek évek óta nem változtak, s azokat nagyrészt a nemzetközi WHO határoz­ta meg. Ám van egy európai szervezet is (a gyermek-gasztroenterológiával és -táplálkozással foglalkozó európai orvostársaság neve rövidítve: ESPGHAN), amely újabb kutatásokra épülve tett ajánlásokat. Ezek mellett pedig létezhetnek országonként eltérő gyakorlatok, így a szülőknek mindezeket figyelve, a védőnővel konzultálva érdemes a hozzátáplálásban előrehaladniuk.

Azt vehetjük alapnak, hogy a csecsemők ideális esetben a hatodik hónapig csak anya­tejet kapnak. Amennyiben ez nincs, akkor pedig tápszerrel etetik őket. A hozzátáplálást, vagyis az ételek kóstoltatását egyik esetben sem javasolt a 17. hétnél, a betöltött negyedik hónapnál korábban elkezdeni, de halogatni sem szabad a 26. hétnél, tehát a 7. hónapnál későbbre. Addigra ugyanis az anyatej már nem elégíti ki maradéktalanul a kicsi táp­anyagszükségleteit, például elég vasat sem tartalmaz.

Ildikó hangsúlyozta, hogy a táplálás az egész fejlődésre kihathat, felnőttkori betegségeket előzhetünk meg, ráadásul nem csupán az ételeket ismertetjük meg a gyermekkel, hanem étkezési kultúrát is mutatunk neki. A negyedik hónap után már érdemes figyelni, hogyan viselkedik a baba, mennyire érdeklődik az ételek iránt, megérett-e a hozzátáplálásra. Ennek jelei például: szájába veszi a kezét, csócsálgat dolgokat, a nyelvével nem löki ki a kanalat, ételt. Az etetéshez, kóstoltatáshoz fontos, hogy a csecsemő hátulról meg legyen támasztva. A legkonkrétabb jel a hozzátáplálás elkezdéséhez az, ha a baba súlya anyatej vagy tápszer mellett nem gyarapszik.

Az ESPGHAN 2017-es ajánlása az allergiakockázattal kapcsolatos. A glutén esetében most azt javasolják, hogy a negyedik és a tizenkettedik hónap között bármikor bevezethető. Akkor is természetesen kis mennyiségben, csak lisztet vagy porított kekszet belekeverve a pürébe. Az első ízek lehetnek gyümölcsök, zöldségek, ezekből is a könnyen emészthető, nem puffasztó fajták. Jó, ha a szezonális kínálatból választunk, kivéve, ha olyan gyümölcsről van szó, amelyet a baba még nem ehet (klasszikus példa az apró magvas málna, eper, amelyet csak meghatározott kortól szabad adni). A kóstoltatáskor, egy-egy új étel bevezetésekor arra figyeljünk, hogy egyszerre csak eggyel ismerkedjen a baba. S figyeljük három-négy napon át, nem jelentkezik-e allergia, akár kiütés formájában. A hús igen fontos egy idő után, ám ebből is csak kis mennyiséget érdemes először adni, s lehetőleg megbízható helyről beszerzett, friss áruból. A tehéntej direktben kétéves kor előtt nem ajánlott, a kóstolást savanyított tejtermék­kel lehet kezdeni.

Alapvetően érvényes: mindig figyelembe kell venni a baba egyéni fejlődését, szükségleteit. Ildikó segédanyagokat is ajánlott. Ezek egyike a Kiskanál Kommandó Hozzátáplálási kisokosa, amelyet magyar szakemberek állítottak össze. A másik az Első1000nap.hu, amely a fogantatástól számított első három évre ad útmutatást. Hiszen a táplálásra nem csupán az első évben kell nagyon odafigyelni, hanem utána is, mert a család még nem egy kis felnőttel él együtt, hanem egy gyermekkel, akinek a bélrendszere sem olyan, mint a felnőtteké. Ezért ha a család étkezése nagyon eltér a babáé­tól (tehát fűszeresen, sósan, túl cukrosan esznek), akkor egyéves kor után ne a felnőttek ételével, hanem annak könnyedebb, egészségesebb változatával kínáljuk.