A környezettudatos életmódra váltás is fejben dől el: kezdjük otthon, a családban!

De ne szaladjunk ennyire előre! Ki is Kalmár Lászlóné Ili néni? A Négykezes kedd nevű – meglepő módon keddenként zajló – eseménysorozat vissza-visszatérő látogatói már jól ismerhetik őt, hiszen önkéntesként több alkalommal is vezetett már itt foglalkozást. Mi több: a környezetvédelem és az újrahasznosítás elkötelezettjeként egy ilyen témasorozat ötletgazdája is a Négykezesben. Korábban a műanyag flakonok és a papírhulladék, legutóbb a textil újrahasznosítását állította középpontba – Veszeli Dorottya szervezővel közösen –, a legközelebbi alkalmon, vagyis kedden pedig a farmernadrágok lesznek terítéken. „Csak ennek az egy anyagnak legalább húszféle felhasználási módja van” – vallja Ili néni. Ezúttal bevásárlótáskákat készítenek belőle, mint ahogyan tették azt legutóbb a függönydarabokból.

– Egy győri kapcsolatom révén rendszeresen érkeznek hozzám megmaradt függönydarabok. Ezek alapvetően a szemetesben végeznék, nálam új életre kelnek: textil bevásárlószatyrok készülnek belőlük – ragadja kezébe két saját gyártmányát. Majd hozzáteszi: nem nagy kunszt elkészíteni ezeket a szatyrokat, hiszen géppel vagy kézzel varrva, mintával vagy minta nélkül, az egyedi igények, elképzelések alapján lényegében bármi megvalósítható.

Ili néni családjában él egy biológus hölgy, aki nagy hatással volt, van az egész famíliára. Tán innen indult az is, hogy az önkéntes foglalkozásvezető és tágabb, harminc főt számláló családja is környezettudatosan éli mindennapjait. Ili néni immár tíz éve. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amit lehet, komposztálnak (a családi házas hozzátartozóik segítségével), a heti háztartási hulladékot pedig igyekeznek minimalizálni. Mint mondja, ha nem csak egy szlogenként tekintünk a környezetvédelemre, hanem valóban ennek szellemében szeretnénk élni, ma már szinte minden lehetőség adott. Ő Székesfehérváron él, a megyeszékhelyen pedig a szelektív hulladékgyűjtés könnyen megoldható. Egyedül az üvegtárolókat hiányolja, ugyanis úgy érzi, mivel egyre kevesebb a befőző ember, az üveg is egyre inkább hulladéknak számít.

A bevásárlást szintén tudatosan végzi: listát készít, nem ad hoc vesz meg termékeket. Apropó, termékek: zöldségekből, gyümölcsökből a magyart preferálja, ezzel elkerülve a génmódosított alapanyagokat, és garantálva a jó minőséget. Leginkább piacra jár, de ha mégis egy nagyáruházba érkezne, a lista mellett saját textilszatyrait is magával viszi. Azt tapasztalja, a pénztárosok nem néznek rá furcsán emiatt, a textilre pedig ráragasztható a súlyt és az árat egyaránt mutató címke is. Ha elszennyeződnek a tárolók, azokat kimossa, leendő tartalmukat pedig egy mintával, színnel vagy címkével könnyen megjelöli. Egyikbe a kifli, másikba a krumpli megy. Ha pedig elszakadnak, megvarrja azokat.

– Hiszek abban, hogy világszerte kell a szemléletváltás, s hogy mindenkinek meg kell tennie azt a környezetért, amit a saját berkein belül meg tud tenni. Kutatások bizonyították, hogy a műanyag nem lebomló anyag, vagyis egész életünk folyamán szennyezni fogja a környezetünket. Az „újraanyagokat”, így például a nejlonfüggönyből készült táskát akár még karácsonyi csomagolásként is használhatjuk! – adott tippeket Ili néni. Aztán elgondolkoztatott: – A legnagyobb döntéseket ugyan nem mi hozzuk, de kis emberként sokat tehetünk. A tenger is millió vízcseppből áll össze, nem?