A stressz egyszerű, hétköznapi tevékenységekkel is oldható, de érdemes technikákat is tanulni rá

Az első, amit érdemes tisztázni, mi is a stressz valójában? Minden olyan tényezőt, ami megbonthatja a szervezet belső egyensúlyát, stresszt válhat ki. A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást is eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenálló képességét. Hosszú távon szorongássá is alakulhat. Az, hogy ki mennyire képes kezelni az őt érő negatív hatásokat, több tényezőtől is függ, így például az egyén genetikai adottságaitól, az életében addig bekövetkezett eseményektől, a környezetétől, de attól is, hogy milyen úgynevezett megküzdési stratégiákkal rendelkezik.

– A szorongás olyan kellemetlen állapot, ami bárkinél bekövetkezhet. Betegesnek akkor tekinthető, ha a mértéke meghaladja az inger mértékét. A szervezet az énvédő mechanizmusának köszönhetően védekezik a szorongás ellen, például halogatással, tagadással vagy elfojtással. Ahogy van „jó” és „rossz” stressz, úgy létezik facilitáló és debilizáló szorongás is. Előbbi pozitívan hat, a megfelelő izgalmi szint biztosításával felkészít a feladatra, utóbbi pont az ellenkező hatással bír: gátló, teljesítményt rontó hatása van – összegezte Honos Anasztázia pszichiáter. Az eustressz, a pozitív stressz a kellemes élményekből fakad, lehet például öröm, beteljesülés, akár önkifejezés is. Azonban akármilyen pozitívan is hatnak, esetükben is igaz a „jóból is megárt a sok” mondás, vagyis érdemes egyensúlyt tartani az életünkben. A tünetei egyébként nagyon hasonlóak a szorongáséhoz: hevesebb szívverés, szédülés, remegés, izzadás, de a szorongásnak vannak további, jóval kellemetlenebb tünetei is, mint a hasmenés, hányás, magas vérnyomás és félelem. Ha a szorongás általánossá válik, az koncentrációs zavarokhoz, ingerlékenységhez, alvászavarokhoz, túlzott aggódáshoz vezethet. A kezelés, ha egyszer pszichiáterhez fordul az ember, majdnem biztos, hogy gyógyszeres lesz, ami nyilvánvalóan egy bizonyos szintű szorongás felett indokolt is. Ám ezt megelőzendő érdemes elsajátítani olyan technikákat, amellyel képesek vagyunk ellazulni, kikapcsolódni.

Belső egyensúly és nyugalom

– A relaxáció pihenést, ellazulást jelent. A mindennapokban relaxáló hatású lehet a séta, a zenehallgatás, egy film megnézése, vagy bármi, ami kiszakít az addigi megfeszített tevékenységből. A relaxációnak számos egyéb formája is létezik, mint a mélylégzés, a jóga, a meditáció, vagy az autogén tréning. Nyilván mindenkinek más lehet hatékony, ezért érdemes megkeresni a személyiségünkhöz, értékrendünkhöz legközelebb álló módszert, aminek az elsajátításával sokat tehetünk a belső egyensúly és nyugalom megteremtéséért – magyarázta a szakember, aki kitért arra is, hogy az említettek mellett léteznek egyéb lehetőségek is a stressz oldására.

Az egyik ilyen az úgynevezett problémaorientált megküzdési stratégia, aminek a lényege, hogy megtalálja az ember, mi is okozza valójában a problémáját. Ha ugyanis ezt sikerül megoldani, eltűnnek a belőle fakadó gondok is. Sokat segíthet az is, ha beszélünk valakinek a nehézségeinkről, ezzel már oldhatjuk némileg a bennünk lévő feszültséget. Igyekezni kell megváltoztatni a gondolkodásmódunkat: aki negatív lencsén át szemléli a világot, mindent negatívan is fog megítélni, ezért érdemes megtanulni mindenben meglátni a jót. És nem árt a társas támogatás, vagyis egy jó társaság, ahová tartozunk, a közös élmények ugyanis segítenek a negatív gondolataink elterelésében. Ismerik ugye a mondást, ami szerint, ha nem változtatsz valamin az életedben, akkor az még nem fáj eléggé. Nos, nem érdemes megvárni, hogy nagyon fájjon, mert abból az állapotból már sokkal nehezebb a gyógyulás.