Az animációs filmek manapság is nagy népszerűségnek örvendenek

A Nemzetközi Animációs Filmművész Szövetség 2002-ben kezdeményezte a világnap létrehozását. A dátum jeles eseményhez köthető, hiszen 1892-ben a rajzfilmkészítés úttörőjeként számon tartott Émile Reynaud ezen a napon nyitotta meg Optikai Színházát Párizsban, ekkor az első nyilvános vetítésre is sor került. Az alkotó ebben az időszakban celluloidra rajzolta és festette a kézzel készült alkotásokat, melyeket aztán saját fejlesztésű készülékével vetített le.

Az animáció szó latin eredetű, jelentése: lélekkel megtölteni valami mozdulatlant. A készítési folyamat természetesen rengeteget változott, hiszen a digitális technológiák sok szempontból megkönnyítik a mai animációsfilm-készítők dolgát.

– A digitális technika megjelenése előtt sokkal több munkatárs dolgozott egy-egy alkotáson, sokkal elaprózottabb feladatokat végeztek, és ezeket fogták össze végül egy nagy munkává. Most tulajdonképpen egy ember is el tud készíteni egy animációs filmet, ha van hozzá elég türelme és kitartása. Annak idején egy három-négy perces alkotás elkészítéséhez minimum 15–20 emberre volt szükség. Először megtervezték a figurákat, a háttereket, ahol a történet játszódik. Utána jöttek a mozdulattervezők, akik a főbb kulcsmozdulatokat rajzolták meg, a közöket pedig a rajzolók töltötték ki. Az egészet ceruzával rajzolták. Ezeket felvette az operatőr, majd az egészet visszanézték. Ha hibát találtak, akkor újrarajzolták és ismét felvették. A végleges verziót átvitték pauszpapírra, majd a kontúrokat átmásolták átlátszó műanyag lapocskákra. A munkafolyamat következő állomásán kifestették ezeket a lapokat, amiket az operatőr rakosgatott egyenként a háttéren. Hosszadalmas folyamat volt ez – mesélte lapunknak Debreczeni Katalin, a fehérvári Animono Animációs Film­készítő Műhely vezetője.

Ma már számítógépes programok képesek mozgatni a rajzokat, melyek általában nem papíron készülnek, hanem digitális rajztáblák segítségével, így az alkotás azonnal megjelenik a számítógép képernyőjén, ezáltal a munkafolyamat is sokkal gyorsabb.

– A rajztudásra most is szükség van, fontosak a részletek, az apróságok; a létrehozás viszont könnyebb. A sikeresség továbbra is függ a történettől, a látványvilágtól és attól, hogyan tudnak lelket adni ezeknek a megrajzolt szereplőknek – folytatta Debreczeni Katalin, akitől azt is megtudtuk, az animációs filmek népszerűsége a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt töretlen. Igazi varázslatokat tényleg csak animációs filmeken lehet készíteni, amikor bármiből bármi lehet egy szempillantás alatt.

A magyar animációsfilm-készítés mellett sem mehetünk el szó nélkül, hiszen számos nemzetközi sikert bezsebeltek a hazai filmek. Az egyik legismertebb alkotás Rofusz Ferenc rajzfilmrendező nevéhez köthető, akinek A légy című, 1980-ban bemutatott animációs rövidfilmjét egy évvel később Oscar-díjjal jutalmazták. A nemzetközi zsűri elé került M. Tóth Géza Maestro című alkotása is, ugyanis 2007-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Közel egy tucatnyi díjat bezsebelt a 2018-ban bemutatott Ruben Brandt, a gyűjtő című film, amely már egész estés mozifilmként került a nézők elé. Idén tavasszal debütált a székesfehérvári Gellár Csaba animációs alkotása, amely Puskás Öcsiből csinált rajzfilm­sztárt.